Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes, egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
1639 Két percre megadom a szót Keller László képviselő úrnak. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Érdeklődéssel várom a miniszter úrnak a reagálását, hogy vajon a népegészségügyi offenzíva keretében tette a rra javaslatot, hogy a parlament normális ülésrendben működjön. Mert Béki Gabriella már utalt arra, hogy ez egy abnormális ülésezés, amikor reggel nyolctól folytatjuk a munkát éjfélig. (Dr. Csáky András: A napirendhez térjünk vissza!) Ez is népegészségügyi offenzíva, és a példamutatás, Mánya Kristóf képviselőtársam, nagyon fontos, hogy itt a Házban példát mutassunk a népegészségüggyel kapcsolatban. (Dr. Mánya Kristóf: Nem dohányzom!) A dohányzásról szintén lehetne beszélni. A második kérdés, amelyről szeret nék beszélni... Egyébként a dohányzásra visszatérve: hányszor veszik figyelembe az országgyűlési képviselők a hatályos törvényt? De nem erről akarok beszélni. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy most ennek a kormánynak a hároméves eddigi tevékenységé ről is beszélünk, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, amely kormány a most agyonszidott hatályos törvény alapján az elmúlt időszakban értelmes egyeztetéseket folytatott le az ellátórendszerrel kapcsolatban. Miért nem beszélnek akkor erről is, tisztelt képviselőtársaim, hogy most ezek helyébe mi fog lépni, ezen egyeztető fórumok helyébe? Ez nem egy statikus rendszer, ezt nem lehet úgy felfogni, hogy most ilyen az ellátórendszer, és ez változatlan lesz. Ez óriási tévedés! Béki képviselő asszony azt mondt a, hogy beszéljünk a jövőről, és ebben teljesen igaza van, de az, amit a kormány ide elénk rakott, ehhez semmiféle munícióval nem szolgált. Tehát itt az a nagy gond, hogy most leragadunk az úgynevezett kapacitástörvénynél, és nem tudunk továbblépni, mert n em ismerjük a kormánynak a szándékát. Most tulajdonképpen annullálja az eddigi hároméves tevékenységét, de hogy majd a maradék egy évben mit akar folytatni, arról nem szól semmit, hiszen a népegészségügyi offenzíva, tisztelt Mánya képviselő úr (Az elnök je lzi az idő leteltét.) , nem egy év alatt fogja kifejteni a tevékenységét. A miniszter úrnak pedig a napjai meg vannak úgymond számlálva, mert csak egy évre kapott most megbízást. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Kök ény Mihály képviselő úrnak. DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy hallgatom a vitát, és magam is részese vagyok, egyre inkább gondolok arra, hogy nagyon sajnálatos, hogy tulajdonképpen itt most egy nem eléggé kiérlelt törvényjavaslat e lemzésével vagyunk elfoglalva. Miközben szó esik az egészségügy mindenféle bajáról, hallunk egy készülő stratégiáról, és nagyonnagyon nagy kár, hogy nem egy stratégia került most ide megvitatásra, ezt kellett volna idehozni, erről kellett volna beszélni, mert most valahogy úgy vagyunk, hogy a gombhoz keressük a kabátot, és én azt gondolom, hogy ez nem jó, és nem szerencsés. Mánya Kristóf képviselőtársam itt beszélt a tulajdonosi érdekeltségről. Itt azért meg kell azt jegyezni, hogy nekem meggyőződésem, hog y a tulajdonosok bizony tennének, sok helyütt nagyon nyomorúságos körülmények között - most az önkormányzatokról beszélek - tesznek is az intézményekért. Én nagyon sok olyan konkrét megyét és várost fel tudok sorolni, ahol még a működési költségekbe is bes egítenek, és hitelt vesznek fel az önkormányzatok ahhoz, hogy az OEPfinanszírozást kiegészítsék. És ehhez azért hozzá kell tenni, hogy ahhoz, hogy erről beszélhessünk, olyan finanszírozást kellett volna az önkormányzati szférában biztosítani, amely ennek a felelősségnek a számonkérését lehetővé tenné, mint ahogy mi javasoltuk annak idején már nemegyszer a tulajdonosi normatíva bevezetését, egy konkrét címkézett támogatás erejéig; sajnálatos módon a költségvetésben ez nem nyert jóváhagyást. És a LXIII. törv énnyel kapcsolatban - most már utoljára említem meg - én azt gondolom, hogy azt világosan kell tudni, hogy minden kapacitásszabályozás, mindenütt a világon, óriási (Az elnök jelzi az idő leteltét.) érdeksérelmekkel jár, ezzel együtt jár, de ha ezt kikénysz erítjük, ha ezt kézi
