Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes, egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1631 Az egészségügy alapkérdése évtizedek óta az, hogy az egyik oldalon mindenki többet kér, többet kíván, többet szeretne költeni - és a maga szempontjából igaza van , és sok egészségpolitikus az zal a követeléssel próbál magának mindenekelőtt az orvostársadalomban híveket szerezni, hogy hány százalékkal akarja növelni az egészségügy GDPrészesedését. A másik oldalon senki sem szeretne több egészségbiztosítási járulékot fizetni, sőt a politikai erő k rendszeresen megígérik az egészségbiztosítási járulékteher csökkentését. Ha ez így van, akkor a kérdés az, hogy lehete hatékonyabb az egészségügy, lehete kevesebb ráfordításból többet kihozni. Mindenkinek, aki ezt a kérdést felteszi magának, szembe kel l néznie azzal a kérdéssel, azzal az elég elterjedt ismerettel, hogy az egészségügyben egyszerre van jelen a nyomor és a pazarlás. Azok az orvoskollégáink is, akik azt mondják, hogy az ilyen szerkezetű, ilyen mechanizmusú egészségügyre kár többletráfordítá sokat, kár többletpénzt fordítani, éppen abból indulnak ki, hogy tudják, egyszerre van hiány, és egyszerre van pazarlás. Ezen pedig életünk minden területén, így az egészségügyben is csak szerkezeti átalakulással, az intézmények átalakításával lehet segíte ni. Valamennyien tudjuk, hogy ez egyfelől a kínálati oldalon van így: a kínálati oldalon az egészségügyi szolgáltató rendszerek területén kívánja meg az intézmények átalakítását. Ennek többek között eleme az, amit az alapellátásban is, a járóbetegszakellá tásban is privatizációnak szoktak nevezni - lehet elegánsabban is hívni , és a kórházi rendszerben is a tulajdoni szerkezet átalakításának, s a másik oldalon, a keresleti oldalon a biztosítási rendszer újragondolásának szoktak nevezni. Az a közhelyszámba menő felismerés, hogy a magyar egészségügyben akkor lehet ugyanennyiből többet kihozni - és erről a miniszter úr is beszélt a meghallgatásán , ha az alapellátás, a járóbetegellátás, a kórházi rendszer arányai változnak, mert valamennyien tudjuk, hogy a l egdrágább, a legköltségesebb a kórház. S akkor világos, hogy az intézményeken és az érdekeltségeken kell változtatni. Ellenzékben a Fidesz is tudta, hogy ez a teendő, ezért iktatta be a programjába a biztosítási reformot, ezért iktatta a programjába az ell átórendszerek reformját. A probléma az, hogy kormányra kerülve a Fidesz sorra feladta ezeket a célokat. Miért mondom el mindezeket a közhelyeket? (23.20) Azért mondom el, tisztelt Országgyűlés, azért mondom el ezt, miniszter úr, mert ennek az előterjesztés nek a lényege az általános indoklásnak abban a passzusában fogalmazódik meg - és ugyanezt mondta el Csáky képviselő úr is a mai vezérszónoklatában , hogy a több éven át tartó egyeztetési folyamatok eredményeként a települési önkormányzatok egészségügyi sz akellátási kötelezettségének mértéke kialakultnak tekinthető, azaz nincs szükség arra, hogy ezt a mértékrendszert évente teljeskörűen felülvizsgálják, elegendő törvényi szinten meghatározni, hogy a lekötött kapacitás csökkentésének, illetve új kapacitások befogadásának melyek az alapvető szabályai. Ez a bekezdés azt jelenti - és erről beszéltek itt képviselőtársaim , hogy a kormány ebben az előterjesztésben abból indul ki, hogy az arányok, a szerkezet elfogadható úgy, ahogy van. Mi azt gondoljuk, hogy enne k a törvényjavaslatnak az a hibája - most az első részéről beszélek , hogy ebből indul ki, abból indul ki, hogy nem áll már előttünk - vagy nem áll még előttünk, nem tudom , most nem áll a kormány előtt, most nem áll az Országgyűlés előtt az a feladat, h ogy szerkezeti változásokat valósítson meg, és ehhez érdekeltségi és intézményrendszereket teremtsen. Nem áll az a feladat, hogy ugyanannyi erőforrásból vagy kicsit több erőforrásból lényegesen jobb ellátást lehessen az egészségügy belső szerkezetének átal akításával elérni. Miután lemond erről a teendőről ez az előterjesztés, megkerüli az igazi kérdését az egészségügy problémája megoldásának, ezért gondoljuk azt, hogy ez a törvényjavaslat az alapfeladatot nem oldja meg. És ez azért fájdalmas, tisztelt Orszá ggyűlés, mert a Fidesz vezette kormány két és háromnegyed évet már elvesztegetett az egészségügy terén, és most - ez tulajdonképpen természetes egy egyéves