Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Az Országgyűlés döntése az MSZP, valamint az SZDSZ képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 61/1998-2002. ÜB (2001. március 1-jei) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
1614 elképzelhetetlen úgy, hogy a tisztségviselők lemondásának érvényessége kérdésében az Országgyűlés elnöke utólagos vizsgálatok lefolytatására kényszerüljön. Az Országgyűlés tisztségviselőinek vagy például a bizottságok tisztségviselőinek vagy tagjainak a lemondását követően az Országgyűlésnek nyomban megnyílik a joga a megürült tisztség választásokkal történő betöltésére. Mindezekből következik , hogy az említett tisztségekről történő lemondás is lényegében olyan helyzetet teremt, amelyen utóbb a módosítás lehetősége kétséges és bizonytalan. Megállapítható, hogy a lemondó nyilatkozattal való esetleges visszaélés esetén a reparáció lehetősége gyak orlatilag lényegében kizárható. Ezért különleges jelentőséget nyer a nyilatkozó által megválasztott forma hitelessége és annak utólagos kétségbevonhatatlansága. Ennek a követelménynek az Országgyűlés elnöki titkárságához február 9én beérkezett fax - amit egyébként az elnök csak február 12én vett kézhez , nem felel meg (Derültség és közbeszólások az SZDSZ padsoraiból: Miért nem 13án?) , függetlenül attól, hogy a konkrét esetben Gyimóthy Géza intézkedette a faxnak megfelelő eredeti nyilatkozat átfaxolásár ól vagy sem. (Dr. Hack Péter: Ez jobb, mint a Heti hetes!) Végezetül utalnom kell arra is, hogy az ügyben két neves, kormánypártisággal egyáltalán nem vádolható alkotmányjogász is nyilatkozott: dr. Takács Albert egyetemi tanár - a Szocialista Párt korábbi alkotmánybírói tisztre javasolt személye, most ombudsmanjelöltje , valamint dr. Szikinger István, aki egyébként gyakorta bírálja a kormánykoalíciót, szintén úgy nyilatkozott, hogy Gyimóthy Géza alelnök megbízatása a vitatott nyilatkozat kapcsán (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) nem szűnt meg. (Dr. Pető Iván: Idő! Elfogult az elnök.) A fentiekre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy a Szocialista Párt és az SZDSZ kérelmét utasítsa el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (T aps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok álláspontját frakciónként egyegy képviselő fejtheti ki 55 perces időkeretben. Az írásban történt előzetes jelentkezések alapján elsőként m egadom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Az eseti állásfoglalás házszabályszerűségének értékelésekor mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy lehetőség nyíl ike a tisztségről való lemondás pontosítására. E kérdés elemzése alaposabb vizsgálódást igényel, hiszen a Házszabály 22. § (1) bekezdésének e) pontja csak azt mondja ki: "Az Országgyűlés tisztségviselőinek megbízatása megszűnik a tisztségről való lemondás sal." (22.00) Ennél többet a Házszabály a lemondásról nem tartalmaz, ezért át kell tekintenünk, hogy az alkotmány, illetőleg az azt végrehajtó törvények az egyes közjogi tisztségek esetében hogyan szabályozzák e tárgykört. Az alkotmány kizárólag a köztársa sági elnök lemondásának feltételeiről rendelkezik részletesebben. Az alaptörvény 31. §ának (3) bekezdése értelmében: "A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elf ogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés 15 napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg." Az államfő lemondásának elfogadásához tehát első alkalommal a Ház elfogadó nyilatkozata szükséges, s emellett az Országgyűl és kérheti az elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Pontosításra tehát ez a részletes szabályozás sem nyújt lehetőséget, hiszen a köztársasági elnök nem saját elhatározásából, hanem a parlament kérésére másíthatja meg korábbi álláspontját. A korm ány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény az állami vezetők lemondásáról csak annyit mond, hogy e tisztségek betöltői a törvényben
