Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - Szalay Gábor (SZDSZ) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Új Kolumbuszok, avagy a Torgyán Tours" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
149 A statisztikai adatokból az látható, hogy e zek a mérhetetlen hatékonyságú utak túlnyomó részt parányi, ám így is csökkenő exportpiacot és sokszorosan nagyobb importforrásokat jelentő országokba irányultak. Kérdezem ezért az államtitkár urat, a Gazdasági Minisztérium statisztikái téveseke, vagy útj aikról hazatérve önöket csaltae meg rendszeresen emlékezőképességük, amikor hatalmas jelentőségű utazásukról adtak számot. Várom a válaszát. (Taps az SZDSZ, szórványos taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Az interpellációra dr. Szabadi Béla á llamtitkár úr válaszol. Tessék, államtitkár úr! DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon jónak tartom, hogy a képviselő úr nem általában az utazások szüks égességét vitatja, hanem különböző relációkban tett utazásokkal nem ért egyet. A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart irányító Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ugyanis rendkívül fontos szerepet játszik a külgazdasági kapcsolatokban. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyike annak a két ágazatnak, amely jelentős külkereskedelmi aktívumot termel. Különböző felmérések szerint ennek a felét, vagy újabb adatok szerint, a KSH új metodológiája szerint ennek az aktívumnak kö rülbelül a 35 százalékát a mezőgazdaság biztosítja. Nagyon fontos, hogy ez az aktívum fennmaradjon, ehhez viszont konkrét állami intézkedések kellenek. Annál is inkább, mert a külgazdaság egyik legbonyolultabb és legnehezebben összehangolható területéről v an szó. (14.20) A képviselő úr tudja azt, hogy vannak olyan országok, amelyekkel jelentős a külkereskedelmi forgalmunk, és vannak olyanok, amelyekkel kevésbé jelentős. Vitatja, hogy olyan országokba kellene utaznunk, amelyekkel kevésbé jelentős. Mi annak a logikának az alapján léptünk, hogy ott is szükség van a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar jelenlétének a növelésére - nem feltétlenül a külkereskedelmi kapcsolatok bővítésével, hanem a külgazdasági együttműködés fokozásával , ahol erre már, mondjuk, a múltban volt példa, Vietnam és Laosz esetében, vagy ahol nem volt példa, de amely piacokra a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak távlatilag rendkívül nagy szüksége van. A tárca erőfeszítéseinek is komoly szerepe van abban, hogy a világgazdasági d ekonjunktúra ellenére, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében kétségkívül jelentkezett az elmúlt években, ezt az aktívumot, amiről beszéltem, nagyjából sikerült produkálni. A dollár árfolyama jelentősen erősödött. Abban az esetben, ha az onos árfolyamú dolláron, mondjuk, az 1990. évi dolláron fejeznénk ki a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel adatait, jóval jelentősebb lenne ma a magyar mezőgazdasági export, mint volt '90ben, amikor elérte a 3 milliárd dollárt. Amikor önök ar ról beszélnek, hogy ez csökken, akkor nem veszik figyelembe azokat az árváltozásokat és árfolyamváltozásokat, amelyek magyarázzák ezt a folyamatot a dekonjunktúra ellenére. Kisugárzó hatása van mindenféle külgazdasági akciónak. Kisugárzó hatása van, hiszen ennek a mostani mezőgazdasági kormányzatnak sikerült elérnie azt a középkeleteurópai térségből egyedül, hogy Japánba beengedik a magyar nyers húst. Európában alig van olyan ország, amelyiknek ezt sikerült elérnie. Ugyanilyen lehetőséget kapott a magyar kivitel Szingapúrban is, ami jelentős átrakóhely. A kisugárzó hatást magyarázza az is, hogy a délkeletázsiai térségbe egy év alatt 61 százalékkal nőtt a magyar export, és annak ellenére, hogy a különböző agrárdiplomáciai intézkedések és a külkereskedelmi adatok közötti azonnali okokozati hatás nyilvánvalóan nem mutatható ki, és ez nem is várható el, ezekben a relációkban kétségkívül jelentős növekedés következett be.
