Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ERKEL TIBOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1480 máshol elégítik ki, ahol viszont ez a pluszigény többletzsúfoltságot, túlterhelést okoz. A tartós kihasználatlanság tényének az igazolása önmagában tehát nem elegendő, a kihasználatlanság okának megálla pítására is szükség volna. A törvényjavaslat szerint a helyi önkormányzat belátása szerint csökkentheti, illetve módosíthatja szakellátási kötelezettségének mértékét, ha az ellátást más módon biztosítani tudja. Erről a helyi önkormányzatnak ki kell kérnie a tiszti főorvos véleményét. Ha az ÁNTSZ véleményének nincs súlya, illetve következménye, akkor az ÁNTSZ véleményének ismerete az önkormányzatot nem kötelezi. Amennyiben a jogalkotó az ÁNTSZ felelősségét és beleszólását az egészségügyi szakellátás mértékér e és összetételére vonatkozóan növelni kívánja, akkor a tiszti főorvos véleményének a kikérése helyett a tiszti főorvos egyetértését, hozzájárulását kellene feltételként előírni. (11.30) A 4. § 4. pontja szerint a helyi önkormányzat mentesül az egészségügy i szakellátás kötelezettsége alól, ha más egészségügyi szakellátási kötelezettel saját kötelezettségének átvállalásáról megállapodik. Ennek a megállapodásnak, illetve következményeinek ékes példáját tapasztalhatjuk például Budakeszin, ahonnan a betegek biz onyos szakrendelésekre a János Kórházba kénytelenek bejárni. Egy nehezen mozgó, mankóval, támbottal járó mozgásszervi beteg számára adott esetben a távolság és a tömegközlekedés egyaránt legyőzhetetlen akadályt jelent. A betegek többségét emiatt - nem szak orvosi színvonalon - a háziorvosok látják el. Adott helyi önkormányzat csak akkor háríthassa át saját egészségügyi szakellátási kötelezettségét másra, ha ehhez a megyei önkormányzat és az ÁNTSZ is hozzájárul, és az ellátás hozzáférhetősége nem romlik számo ttevően. A törvényjavaslat 6. §a az 1991. évi XI. - állami népegészségügyi - törvény módosításait tartalmazza. Ebben - nem minősítve ezzel a paragrafus egyéb elemeit - rendkívül fontosnak ítéljük, hogy az ÁNTSZ népbetegségeket megelőző feladatai közé a la kossági célzott szűrővizsgálatok bekerültek: az 5. § (1) bekezdés e) ponttal történő kiegészítése. A törvényjavaslat 9. §a az 1997. évi LXXXIII. - egészségbiztosítási - törvény módosításaira vonatkozik. Ezen belül az Ebtv. XXXI. § 1. pontja a törvényjavas latban kibővül. Eszerint "az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni a lekötött kapacitásra nyújtandó szolgáltatásokat szakterületenkénti bontásban, a területi ellátási kötelezettség és a rendelkezésre állás megjel ölésével, ideértve azt is, hogy az adott szolgáltatást saját vagy más szolgáltató igénybevételével nyújtja". Ebben a megfogalmazásban egy adott kapacitás átruházásának a lehetősége rejlik. Amennyiben a 2001. január 1jei állapot a kiindulás, és a kapacitás módosító kormány, illetve miniszteri rendelet megakadályozza a szelektív privatizációt, akkor a módosítás csak a hiányzó kapacitások más szolgáltató által történő pótlására vonatkozhat. Az Ebtv. 3. § 2/c. pontja kibővül "A finanszírozási mellékletét képez i - a c) alpontban - a feladatot átadó nyilatkozata a minimumfeltételeknek a szolgáltató részére történő térítésmentes rendelkezésre bocsátásáról. A tárgyi feltételeket, illetve ezek egy részének a biztosítását az egészségügyi szolgáltató írásbeli megállap odásban magára vállalhatja." Ez a járóbetegszakellátás magánrendelőkre való kiterjesztése esetén járható út. A törvényjavaslat 10. §a az 1998. évi XXV. törvény módosítását tartalmazza, mely szerint az egészségügyi miniszter a kábítószerekkel és pszichotr óp anyagokkal kapcsolatos engedélyezési jogkörét a 13/1987. számú egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott hatóságra, az Országos Gyógyszerészeti Intézetre ruházza. A 11. § az 1997. évi CLIV. - egészségügyi - törvény módosítási javaslatait tartalm azza. Ebből kiemelve: az egészségügyi törvény 219. § (3) bekezdésének módosítása szerint "a kórbonctani vizsgálat elvégzésétől el lehet tekinteni azon esetben is, ha az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van, ha az elhunytat hamvasztani kívánják, amennyiben az elhunyt még életében vagy a hozzátartozó a halált követően a boncolás mellőzését kérte". Hamvasztás esetén a kórbonctani vizsgálat hozzátartozó kérésére való mellőzése vitatható. Vannak esetek, amikor a halál oka egyértelműnek látszik és ter mészetesnek minősül, utólag mégis felmerülhetnek olyan körülmények,
