Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1464 Egyetértettünk abban is, hogy a jövőben az ÁNTSZ ellenőrző szerepét erősítsük, és az önkormányzati szándék essen egybe a betegek, az ellátandó lakosság szükségleteivel. A törvénytervezetcsomag egy m ásik része szerkezeti változtatásra utal, és az országos, regionális, térségi elmozdulást próbálja előtérbe helyezni. Annyiból nyilván célszerűbb lenne ez az elmozdulás, hogy a rendszerben kezelhető progresszív ellátás fogalma lépcsőzetesen egymásra épüljö n. Az a véleményünk, hogy az önkormányzatok számára ne minden nyáron egyegy szelet tortát próbáljunk felosztani "aki kapja, marja" alapon, a számukra legkedvezőtlenebb módon, hanem szakmai irányítási szempontok figyelembevételével, szakmai érvekkel, a tör vényben meghatározott módon préselje a szolgáltatókat a szükséges feladatok ellátásának az irányába. A tárgyalás során a másik szempont az volt, hogy az elmúlt négy évben átalakult a magyar egészségügy szerkezete, a szolgáltatói paletta sokkal színesebb le tt. Ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni. Tisztelt Ház! A költségvetési és pénzügyi bizottság 15 igen szavazattal, 8 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta a törvénytervezetet. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : A bizottságban született kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak. BAUER TAMÁS , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Egy kérdésben e gyet kell értenem a többségi előadóval, nevezetesen abban, hogy a bizottság kormánypárti többsége 15:8 arányban általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Abban viszont már nem, hogy a törvényjavaslat alkotmányos szempontból általános vitára alkalmas volna. A törvényjavaslat alkotmányos szempontból nem alkalmas általános vitára, hiszen az Alkotmánybíróság 42/95. számú határozatában - amit volt szerencsém a bizottsági vitában is felidézni - rámutatott arra, hogy az effajta salátatörvény, ahol egymással nem összefüggő, különböző törvényeket egyszerre módosítanak, "ritkán előforduló, kényszer szülte kivétel lehet csupán, nem pedig a törvényalkotás körében szélesebb körben alkalmazott modell". A Fideszkormány ezt széles körben alkalmazza, mindenf éle kényszer nélkül, és ez alkotmányellenes, tisztelt Országgyűlés. A bizottság vitájában a felszólaló ellenzéki - tehát szabad demokrata és szocialista - képviselők rámutattak: ez a törvényjavaslat is azt tükrözi, hogy a Fidesz vezette kormány két és fél éven keresztül semmiféle érdemi lépést nem tett az egészségügy felhalmozódott problémáinak megoldására. Felidézték képviselőtársaink, hogy a Fideszkormány a választási programjában megígért egészségbiztosítási reformról lemondott; felidézték azt, hogy mil yen botrányos események történtek a többször vezetőt váltott egészségbiztosítás körében; felidézték azt, hogy az ellenzékben oly sokat támadott kapacitástörvényhez, az ellenzékben oly élesen támadott egészségbiztosítási szűkítéshez két és fél éve hozzá sem nyúltak. Az önök költségvetéséből sem jut pénz arra, amire sokkal nehezebb helyzetben az előző kormány költségvetésében nem jutott hely. Felidézték azt, hogy a járóbetegszakellátásnak a miniszterelnök által 2000re beígért reformjából nem történt semmi, és ez a törvényjavaslat azt mutatja, hogy az egész választási ciklus alatt a járóbetegszakellátás reformjára nem kerül sor. Ellenzéki képviselőként rámutattunk arra, hogy a törvényjavaslat tartalma nem teszi alkalmassá ezt a törvényjavaslatot arra, hogy a z, aki komolyan veszi az egészségügy problémáinak a megoldását, ezt támogassa. A törvényjavaslat legfontosabb eleme - mint ahogy azt kormánypárti képviselőtársainktól is hallottuk - az úgynevezett kapacitástörvény hatályon kívül helyezése. Azt mondta itt a z egyik kormánypárti előadó, hogy ha semmi mást nem tenne, mint hogy ezt a hatályban lévő szabályozást
