Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - Bauer Tamás (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - "Ki kótyavetyéli el az állami bankvagyont?" címmel - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter:
141 A kérdésre Varga Mihály pénzügyminiszter úr válaszol. VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Bauer Képviselő Úr! Én is köszönöm, hogy ebben a minőségemben először válaszolhatok önnek - vélhetően nem u toljára. Engedje meg, hogy mindjárt a tárgyra térjek. Valóban, mint ahogy ön is mondta, a Postabank értékesítésére hamarosan sor fog kerülni. Ezt annak alapján teszi a kormány, hogy egy nemzetközi tanácsadó céget kért fel annak megvizsgálására, mi a megfel elő forma az értékesítésre. Két javaslat hangzott el ettől a tanácsadó cégtől: az egyik, hogy versenytárgyaláson keresztül kerüljön sor az értékesítésre; a másik pedig, hogy egy hosszú távú stratégiai partnert keressen a kormány, mert ebben az esetben eleg et lehet tenni azoknak a szempontoknak is, amelyeket egy versenytárgyalás nem tud lefedni. Ez a folyamat indult el. A Miniszterelnöki Hivatal felügyeli az ÁPV Rt. működését, amelynél erre az értékesítésre sor kerül. A kérdésére válaszolva: ön azt kérdezi, hogy ki kótyavetyéli el az állami bankvagyont. Nekem ehhez azt kell hozzátennem, hogy a kérdése talán akkor lett volna helyesebb, ha úgy fogalmaz, hogy ki kótyavetyélte el az állami bankvagyont. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiból. - Közb eszólás a Fidesz padsoraiból: Helyes!) (13.50) Ugyanis ne felejtsük el, hogy évek hosszú során keresztül a mindenkori kormány és az önök kormánya is tűrte azt a fajta pazarlást, ami a Postabankban ment; tűrte az állami közvagyonnak azt a herdálását, amit a Postabank vezetői elkövettek. (Dr. Kis Zoltán: Hol vannak a büntetőeljárások?) Én tehát helyesebbnek tartanám, ha megkérdezné az ön frakciótársait, az egykori minisztereket, hogy mit tettek annak érdekében, hogy ez a pazarlás véget érjen. Köszönöm szépen. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van! - Taps ugyanonnan.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Viszontválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. Tessék! BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Én azt gondolom, hogy ön nem válaszolta meg azt a kérdést (Közbeszólás a Fidesz soraiból: De igen!) , hogy ha ilyen előnytelen a ráköltött 170 milliárdhoz képest ez a 25 milliárdos ár, akkor miért hisznek önök hirtelen egy tanácsadó cégnek. Éppen a Postabank ügyében önök pert indítottak másik hár om tanácsadó cég ellen; azokban nem bíznak, ebben meg annyira megbíznak, hogy biztosak abban, hogy egyvalakinek ajánlatot tenni, aki ráadásul a legrosszabb, legkevésbé érdekelt vevő... - mint ezt elmagyaráztam, és ön erre nem reagált. Akkor vajon miért ezt az utat választják? Megmondom, tisztelt miniszter úr. Azért, mert önöknél az a szabály, hogy nem hirdetünk pályázatot, nehogy kiderüljön, hogy kinek volna esetleg jobb ajánlata. Miniszter úr, önök ezt csinálják a Nemzeti Színházzal, ahol nem a pályázat ny ertesével építtetnek meg terveztetnek, hanem mással, a barátjukkal; ezt csinálják az autópályaépítésnél 600 milliárddal, hogy nincs versenytárgyalás. Vajon ezt miért csinálják, tisztelt miniszter úr? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez önöknél a szabály? Köszönöm. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Lejárt az ideje a képviselő úrnak. Viszontválasz illeti meg a miniszter urat. VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Szer etném először is fölhívni a figyelmét, hogy van némi különbség a tanácsadó cég és a könyvvizsgáló cég között. Kérdezze meg talán valamelyik közgazdász kollégáját (Szórványos taps a Fidesz soraiban. - Közbeszólás az SZDSZ soraiból: Nagyon szellemes vagy...) , szívesen adok ebben az ügyben én is felvilágosítást.
