Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BOGNÁR LÁSZLÓ, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
126 és ifjúságvédő szervezetek jelentései alapján ez a veszteség bekígyózott a legújabb generáció életébe is, azt már nem lehet természetesnek elfogadni. Elrettent ő tényként említette, hogy középkeleteurópai régióban közel 50 millió gyermek él súlyos szegénységben. Sajnos és természetes is, hogy Magyarországon is jelen vannak ezen jelenségek, több helyütt az országban vannak falvak, ahol gyermekek elájulnak az isk olapadban, a testnevelésórákon az éhség miatt. Nem biztos, hogy a szegénység ennek az oka, egyszerűen lehet szülői hiba is természetesen. De ezekre oda kell figyelni. Ifjúságunk gyenge és rossz egészségi állapotban van. Miért is kezdtem ezzel a beszédemet? Mert a beadványunk erről szól, amiről vitatkozunk. A tegnapi napon Orbán Viktor miniszterelnök úr is elmondta egyik mondatában, hogy sokan nem tudják rendesen iskolába járatni a gyermekeiket. Tehát vannak nehézségek, fontosak, súlyos problémák. De ezt nem köthetjük egyedül a szegény ifjúsági és sportminiszter úr nyakába, mert ez egy hosszú távú, minden minisztériumot átfedő program jelenleg. Az eddigi kormányok munkája benne van - ez az eredmény. Vegyük azt, a tíz évvel ezelőtti vagy a tíz éve egymást köve tő kormányok is mind felelősek ezért, és mi itt most is felelősek vagyunk. Tehát nem kívánom a szegény miniszter úr nyakába zúdítani az áradatot, mert valóban el kell mondanom, hogy vannak hiányosságai az előterjesztésnek, de hát tetszett volna megcsinálni Magyar Bálintnak, nem öt oldalon, de írhatott volna jobbat Kiss Péter. Most végre van egy anyagunk, amit tárgyalhatunk, és végre először bekerült az Országgyűlés színe elé. Ez nagy pozitívum. A Magyar Igazság és Élet Pártja mit tud erről mondani? Inkább k ér: a veszélyeket bele kell venni. Milyen veszélyek vannak? Mert amik a világon és Európában veszélyesek, azok nálunk is leképeződnek, a gyermekeinknél és a fiataljainknál. A Római Klub tudósai szerint ebben az évszázadban fontossági sorrendben mik a legve szélyesebb dolgok? A túlnépesedés és szegénység, a migráció, a környezetrombolás, a munkanélküliség, a drogfogyasztás, a szervezett bűnözés és az etika hanyatlása. Ezek jönnek be a fiatalok életébe itt, hazánkban is. Ezekre fel kell készülni jobban. A Magy ar Igazság és Élet Pártja kicsit úgy érzi, hogy a globalizációs ártalmakra is választ kell adnunk, az ifjúság életkörülményeire. Nem legyőzni - mondja a MIÉP programja - és megváltoztatni akarja a globalizmust, ez ostoba és fennhéjázó célkitűzés volna, han em túlélni, és erre kell felkészülnünk, pontosabban a magyar társadalmat, a túlélést és az ifjúságot megszervezni. A magyarság megmaradása a XXI. században attól függ, tude magának egy olyan rendszert teremteni, amely minden eszközt felhasznál arra, hogy megállítsa a nemzet rohamos fogyását, majd ezt a trendet megfordítva, tude gyarapodó magyar életet teremteni a globalizmus világában, azzal szembehelyezkedve, az ellen túlélési stratégiát kialakítva és megvalósítva. Erre is fel kell készítenünk fiatalságu nkat. A társadalmi és civil szervezetek a jelentés végén beszámolnak nehézségeikről. Köztük a hallgatói önkormányzat országos konferenciáját olvasom, ezt írják: "Míg a jelentkezési kedv évről évre nő, addig a legszegényebb rétegekből továbbra is változatla nul kevesen és nehezen kerülnek be a felsőoktatásba." Vagyis itt a mobilitási folyamatok, amelyek már megindultak és szerencsésen nyitottak, azért még nem olyan virágosak, mint ahogy a statisztikai adatok ezt kimondják. Tehát erre a mobilitási folyamatra a Magyar Igazság és Élet Pártja szerint jobban oda kell figyelni, tudományosan kutatni és vizsgázni, ahogy az előttem szólók is elmondták. A keresztény egyházak mit jeleznek ebben a tanulmányban? Társadalmi esélyegyenlőtlenséget jeleznek. Vagyis komolyan és határozottan kell vennünk a ráfigyelést a társadalmi esélyegyenlőtlenség kiküszöbölésére. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete is felhívja a figyelmét az Országháznak e jelentésben a gyermekek erkölcsi, lelki nevelésének a hiányára. Ez nem pénzkérdés.
