Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 9 (194. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KOVÁCS TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP):
1243 szerepelnek: hitelintézetről szóló törvényi előírás, hogy a szakosított hitelintézetekről külön törvény rendelkezik; az önálló törvénytől nagy obb súlya lesz a Magyar Fejlesztési Banknak; és eurokonformitása, külön törvény megléte. Az indokokról röviden: Jelenleg a hitelintézetekről szóló törvény 31. fejezete rendelkezik a Magyar Fejlesztési Bankról, eddig nem zavart senkit, ezért nem indokolt kü lön törvényt alkotni. Azt gondolom, az ország hitelintézetéről szóló törvényben sem szégyen szerepelni. A világos, könnyen áttekinthető státus nem attól függ, hogy önállóe a törvény. Az EUkonformitás pedig az a lózung, amelyet mindig elő lehet venni, ha nem akarja az előterjesztő az igazat bevallani. Összefoglalva: semmi nem indokolja igazán önálló törvény létrehozását, kár erre hivatkozni. Ki kellene mondani az igazat: a javaslatban lévő változások a lényegesek. A második, amivel szeretnék foglalkozni: a közjó, a közérdek szolgálatában folytatott tevékenység mint új elem a Magyar Fejlesztési Bank életében. Lássuk újra a javaslat indokolását! Nem haszonszerzés céljából, hanem a nemzetgazdasági célkitűzések megvalósítása érdekében végzi, mármint a bank a te vékenységét. Nagyon cseles mondat, mert a haszonszerzést szembeállítja a nemzetgazdasági célok megvalósításával, ami finoman szólva is csúsztatás. Ezen az alapon nincs létjogosultsága adónak, vámnak. Kérdem én: ha a Magyar Fejlesztési Bank százszázalékos á llami tulajdonú társaság, kié az ott keletkezett nyereség. Nyilván az államé. No persze, az adó is, amelyet a nyereség után megfizet. Ehhez képest a törvényjavaslat 9. §a: az MFB Rt. osztalékot nem fizet, a felosztott eredményt az eredménytartalék növelés ére kell fordítani. Akkor hogy is van ez? Mégis van nyereség, eredmény, adó és eredménytartalék? (Közbeszólás a Fidesz soraiban.) Nem. Ha azt írja a törvényjavaslatban az előterjesztő, hogy nem profitorientált céget kíván működtetni, akkor, azt gondolom, a kettő kizárja egymást. (Közbeszólás a Fidesz soraiban.) Összefoglalva, a közjóra való hivatkozás (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Nem tudja, mit beszél!) , a haszonszerzés kizárása, azt gondolom, tiszta demagógia. Egyrészt, mert maga a törvényjavaslat is re ndelkezik az adózott eredmény sorsáról (Közbeszólás a Fidesz soraiban.) , másrészt, a százszázalékos állami tulajdon miatt az állam mond le így a bevételről. Gondolkozzunk egy kicsit tovább! Miből van a bank nyeresége? A képviselőtársam kedvéért, aki, úgy h allottam, mintha Simicska Lajost emlegetné itt a padsorban, vagy lehet, hogy Várhegyi Attilát mondja, két részre lehet osztani a bank nyeresége keletkezésének forrásait. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Összevissza beszél!) A kiadás, amely arról szól, hogy a forrás megszerzésének költsége és a saját fenntartási költségei a banknak, beleértve a céltartalékolásra is elkülönített összeget, illetve (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Összevissza beszél!) az értékvesztésre elszámolt összeget is. Ebből következik, hog y ha a bank célja a nulla nyereség, akkor három dolgot tehet: jó drága forrásokkal dolgozik, másodikként magas működési költségekkel dolgozik, a harmadik, hogy felnyomja a céltartalék állományát, és magas értékvesztést számol el. Azt hiszem, mindhárom mego ldás köztörvényes pocsékolás. Nem vitás, van egy negyedik megoldás is: a piaci árak alatt forgalmazza a termékeit, magyarán, olcsó hitelek. Ez persze szimpatikus lenne, ha a törvény deklarálná ezt a célt, vagyis hogy az állam így dotál bizonyos területeket , és ha ez nem sértené a piac- és a versenysemlegesség elvét, márpedig sérti. Minden európai uniós vagy Magyarországon alkalmazott belső elv, legalábbis eddig, tiltotta a nettó elszámolás alkalmazását. Magyarul, az állam ne számítson be sehol semmit, hanem a bruttó elszámolás elve alapján szedje be, ami neki jár, és fizessen azért, amiért kell. Ez nemzetgazdasági alapelv, ezt sértené meg az olcsó hitel látszólag nemes elve. A törvény indokolásának sutaságáról csak annyit, hogy ezzel azt mondják: nem elég, h ogy nem kell nyereséget hoznod a laza szabályok miatt, viszont még jó sokat el is tapsolhatsz. Ez egyszerűen döbbenetes! De van egy másik megoldás is, lehet persze, hogy ez a cél, ezt igazán önök tudják, amikor minden vagyonelemet, kihelyezést, hitelt túlc éltartalékolok, vagy értékvesztést számolok el, ahogyan ezt a Postabank esetében már csinálták, majd egy forinttal drágábban, és így nyereségesen eladják.
