Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GYÜRK ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
111 társadalmi, civil vizsgálat, kutatás azt mondja , hogy a diákjogok terén súlyos mulasztások, problémák vannak; elég, ha csak az ombudsmani vizsgálatra célzok. Jellemző a jelentésre az a felfogás, hogy helyzetelemzésre - pontosabban az adatok bemutatására - fordít ugyan némi energiát, de azzal kapcsolatb an, hogy milyen intézkedéseket tett a kormány, már meglehetősen szűkszavú. Különösen jelentős ez a kábítószerprobléma esetében, ahol mintegy kilenc oldalon keresztül foglalatoskodik a jelentés a helyzet bemutatásával, de az erre adott válasz mindössze hár om sorban található meg mint kormányzati intézkedés. Véleményünk szerint ez súlyos aránytalanság. (10.10) Szerepel a jelentésben a párbeszéd, az érdekegyeztetés, ugyanakkor nem fogalmazódik meg az a tény, hogy ez a kormány oly mértékben módosí totta a társadalmi párbeszéd, az érdekegyeztetés intézményrendszerét és a döntéshozatali mechanizmusokat a gyermek- és ifjúsági területen, hogy saját maga választja ki a partnereit a civil világban, nem pedig a civil világ delegál partnereket, hogy a dönté shozó testületek ma már csak tanácsadó testületek, és a teljes civil szférára kiterjedő párbeszéd és érdekegyeztetés lényegében megszűnt, ma a kormány már csak az általa kiválasztott úgynevezett stratégiai partnerekkel kommunikál, de azokkal sem érdemben, és nem teljesíti a jogalkotási törvényről szóló 1987. évi XI. törvényben megfogalmazott kötelezettségeket, amely szerint a jogalkotás során az érintettekkel egyeztetni kell. Befejezésül: számos téma is hiányzik ebből a jelentésből. Képviselőtársaim sokat e mlítettek. Úgy gondoljuk, hogy hiányos, nem néz szembe kellően a valósággal, és nem mutatja be a kormányzati elmulasztott intézkedéseket. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a k épviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalására kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Gyürk András úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. GYÜRK ANDRÁS , a Fidesz képvisel őcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A rendszerváltoztatás legnagyobb vesztesei a gyermekek voltak. Szociológiai felmérésekből tudjuk, hogy a legfiatalabbak szenvedték el a legtöbb hátrányt az átalakulás évei során. Ebbe a helyzetbe beletörődni azonban lehetetlen. Egy ország sem lehet érzéketlen a gyermekek gondjaival szemben, hiszen ez jövőjének feladásával lenne egyenlő. Tisztelt Képviselőtársaim! A FideszMagyar Polgári Párt által vezetett kormányt az orszá g, a családok kormányaként ismerik, olyan kormányként, amely értéknek tartja a társadalom alapját jelentő közösséget, a családot, és amely mindent megtesz azért, hogy ezek a közösségek - megszabadulva az elmúlt évek megszorításainak terhétől - ismét erősek lehessenek. A családok kormánya egyben a gyermekek és fiatalok kormánya is. Az erős, biztos anyagi és erkölcsi alapokon álló családok jelenthetik ugyanis a legfontosabb zálogát a gyermekek nyugodt fejlődésének. Ezért fogalmaz úgy a kormányprogram, hogy a családok támogatása a következő nemzedékek iránti elkötelezettséget jelenti. A kormány ezen meggyőződésének jeleként kell értékelni, hogy ebben a kormányzati ciklusban tárgyalhat a Magyar Országgyűlés először egy, a gyermekek és az ifjúság helyzetéről szól ó átfogó jelentést. A jelentés elkészítését - ahogy erről már itt szó esett - egy 1995ös országgyűlési határozat teszi kötelezővé a mindenkori kormány számára. Ezért szomorú az a tény, hogy az előző kormány nem tartotta fontosnak, hogy a korosztály helyze téről szóló összefoglalóját elfogadtassa a parlamenttel. Kénytelenek vagyunk felidézni, hogy Magyar Bálint, akkori művelődési és közoktatási miniszter
