Országgyűlési napló - 2000. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. december 19 (184. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
81 A másik, amit ezzel kapcsolatban szeretnék mondani, hogy ha már hozzányúltak az adótörvényekhez, akkor illő lett vol na olyan formában is módosító indítványt benyújtani a költségvetési bizottságnak, hogy azt a korrupciógyanús ügyet, amelyet itt már a Házban a zárószavazás során megjelenítettünk, igyekezzen kiküszöbölni. Miről van szó, tisztelt képviselőtársaim? (Moraj és közbeszólások a Független Kisgazdapárt soraiban.) (18.40) Arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy az adótörvények zárószavazásakor felhívtuk a figyelmet arra, hogy a költségvetési intézmények esetében '95. január 1jéig visszamenőleg el kívánják en gedni a mai napig felhalmozott adótartozásokat. Áder János házelnök úr rendkívüli házbizottsági ülést hívott össze. Ezen a rendkívüli házbizottsági ülésen kiderült, hogy amikor a képviselőknek már a birtokában volt a törvényjavaslat, amelyben szerepelt ez a visszamenőleg öt évre történő áfatartozáselengedés, akkor az államigazgatás vezető köztisztviselői arról levelezgettek egymással, hogy meghatározott, általuk kiválasztott ügyvédi irodákat megbízási szerződéssel kell ellátni. Méghozzá ezt nagyon gyorsan kell megtenni, s minél előbb olyan szerződést kell kötni, hogy lehetőleg nagy összegű számla kibocsátására is sor kerülhessen a szerződés aláírását követő 8 napon belül. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már egyszer a költségvetési bizottság hozzányúl az adótö rvényekhez, legalább annyit megtett volna, hogy ezt a bizony korrupciógyanús ügyet megpróbálta volna kezelni. Nevezetesen arról van szó, hogy ezeknek az ügyvédi irodáknak ne legyen lehetőség kifizetni azt a meghatározott megbízási díjat, ami több tíz milli ó forint, s ami csak azért jár nekik, mert az Országgyűlés visszamenőlegesen hozott egy döntést az adótartozás elengedéséről. A harmadik, amit az ajánlás 40. pontjában mindenképpen meg kell fogalmazni, hogy ha már hozzányúlnak az adótörvényekhez, a privati zációs törvényt mindenképpen módosítani kellett volna. Ma délután a költségvetési bizottsági ülésen erről nagy vita volt, Szekeres elnök úr már szólt erről a kérdésről. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt nem arról van szó, hogy a kormány majd él vagy nem a tör vény biztosította lehetőséggel, nevezetesen hogy a saját belátása szerint fogja majd értékesíteni a volt állami gazdaságokat, hanem arról van szó, hogy meg kell akadályoznunk azt, hogy a kormány jövő héten másképp gondolkozzon. Mert a múlt héten a MIÉP fel vetésére a miniszterelnök úr mondott egy választ, gyanítom: azért, hogy a mai zárószavazáshoz megnyerje a MIÉP támogatását; ma mondott egy másik választ. Most meglesz a zárószavazás - lehet, hogy a MIÉP támogatja a költségvetést ; a jövő héten mond egy ha rmadik választ a miniszterelnök úr. (Csurka István közbeszólása.) Honnan lehet tudni, hogy akkor most mi a kormány szándéka a volt állami gazdaságok sorsát illetően? Tehát azt gondolom, igenis indokolt lenne, sőt szükséges lenne a privatizációs törvényt an nak megfelelően módosítani, ahogy azt most, az interpellációs kérdések során a miniszterelnök úr elmondta nekünk. Ez az ajánlás 40. pontja kapcsán a véleményem. A 43. pont szintén tanulságos. Tudjuk, hogy a kormányzat a vállalkozásokat - persze píár módon - segítette; mindenütt azt mondták, hogy jelentős adótámogatásokat vehetnek igénybe a vállalkozások. De ha valaki megnézi a 43. módosító javaslatot, akkor eszébe juthat az adótörvények kapcsán elhangzott hozzászólásunk. Hiszen azt is látni kell, hogy a rep rezentációs költségeket január 1jétől járulékoltatja, egészségügyi hozzájárulást kell majd utánuk fizetni; kivéve, és itt jön a 43. módosító javaslat - nem akarom felolvasni , amely azt mondja: az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter reprezentációs kiadásait nem kell járulékoltatni. (Hangok a Fidesz padsoraiból: Húúú!) Egyszerűen felháborító, hogy saját magukat kiemelik, most, az utolsó pillanatban, amikor módosító indítványt már nem lehet benyújtani! Mert például miért nem lehet akkor az Alkotmánybíróság elnökét ide beemelni? Miért nem lehet más közjogi méltóságokat ide beemelni? Erre választ kellene adni! Ez is bizonyítja azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez nem koherenciazavart kiküszöbölő javaslat, hanem egy nagyon szűk körű, a k özjogi méltóságoknak juttatott, diszkriminatív támogatás.
