Országgyűlési napló - 2000. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. december 19 (184. szám) - Az országgyűlési képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - Az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslat zárószavazása - A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
101 alapján, amikor is az állam segítséget adott a külső üzletrészek megvásárlásához, erre 8 milliárd forint ment el. A csökkenések alapján tehát a szövetkezet ek kívülálló üzletrésztartozása mindösszesen 20 milliárd forint, igen tisztelt képviselőtársaim! Na, most nézzük meg, hogy ez a 20 milliárd forint soke vagy kevés, vagy egyáltalán milyen összegekhez viszonyítható ez a 20 milliárd forint. (Dr. Kis Zoltán a z elnökhöz: Záróvita van, elnézést! Nem mersz szólni?! Leültetted a Bauert udvariatlan módon! Megvontad a szót a Bauertől! Milyen mérce ez?!) Legyen szabad itt rámutatnom arra, hogy a kibontakozási hitelpályázatok, amelyeket a Földművelésügyi és Vidékfejle sztési Minisztérium kibocsátott (Dr. Kis Zoltán az elnökhöz: Félsz a főnöködtől?!) , és amelyre 2574 pályázat érkezett be, 29,4 milliárd forint garanciakeretigényre vonatkozik, szemben a 25 milliárd forintos kerettel, amely rendelkezésre áll. Ez a teljes h iteligényt tekintve 46,7 milliárd forintot jelent, amelyre az állam 80 százalékos hitelgaranciát vállal, és átlagosan 50 százalék kamattámogatást ad. (Dr. Kis Zoltán az elnökhöz: Mi köze van ennek a záróvitához?! Egyenlő mércével mérjen, elnök úr!!) Ha eze k a szövetkezetek az állami segítség igénybevételével egy egészséges üzlettervet tudnak benyújtani, ebben az esetben az elkövetkezendő három évben évente egyharmadegyharmadegyharmadot fizet ki az állam vissza nem térítendő támogatásként. Tehát a szövetke zetek valamennyi adósságuktól megszabadulnak, mármint azok a szövetkezetek, amelyek egészséges üzlettervet tudnak benyújtani. Szeretném jelezni, hogy a 2574 pályázat közül 2 ezer elbírálásra került (Dr. Kis Zoltán az elnökhöz: Tudod, hogy miről beszél a fő nököd?! Pszichiátriára!! - Közbeszólások az SZDSZ soraiból: Záróvita! Záróvita!) , kipostázásra került, és a hátralékos anyag 2001. január végéig kerül feldolgozásra. Tehát igen tisztelt képviselőtársaim, azok az MSZPs képviselő urak és hölgyek, illetőleg azok az SZDSZes képviselő hölgyek és urak, akik ebben a vitában felszólaltak, akár most, akár korábban, valótlan adatokat közöltek, mert elfelejtették megemlíteni, hogy a most 2001. július 1jéig kifizetésre kerülő 12 milliárd forint a szövetkezetek éves árbevételéhez viszonyítva 3,4 százalékra rúgnak mindösszesen (Közbekiáltások, zaj és taps az MSZP és SZDSZ soraiból.) , akik pedig a 2001. július 1je és 2002. július 1jéig eső időszakra nézve kapnak 8 milliárd forintot, azok a szövetkezetek árbevételének 2,3 százalékát teszik ki. (20.10) Nos, igen tisztelt képviselőtársaim, sem a 2,3 százalék, sem a 3,4 kifizetésétől nemhogy nem lehet tönkremenni, hanem ha önök ezeket az előbbiek szerint említett, az állam által a kibontakozási hitelpályázatokban kifizetés re kerülő összegekhez viszonyítják, akkor lényegesen kevesebb a külső üzletrészeseknek jutó teljes összeg, mint amihez a szövetkezetek most hozzájutnak. (Folyamatos zaj.) De legyen szabad megemlítenem még... Igen tisztelt MSZPs és SZDSZes képviselőtársai m, a logikát nem lehet ordítozással helyettesíteni, ezért jó lenne, ha figyelnének, és megértenék, miről van szó! Tehát legyen szabad rámutatnom arra, hogy azoknak a külső üzletrészeseknek, akik kilenc éve várnak arra, hogy megszűnjö n az az alkotmányellenes helyzet, hogy nekik van is tulajdonuk meg nincs is - mert elviekben van tulajdonuk, de nem gyakorolhatják a tulajdonjoghoz fűződő hármas jogi jogosultságot, ami a polgári törvénykönyv szerint a tulajdonjoghoz kapcsolódik, nem gyako rolhatják sem a birtoklást, sem a használatot, sem a tulajdonlást , az alkotmányellenes helyzetét meg kell szüntetni. Mert az nem jogállam, ahol egyes tulajdonosok a mások tulajdonát elkótyavetyélhetik, a mások tulajdonával úgy gazdálkodhatnak, hogy a tul ajdonba beleszólni nem képes személyek minden év végén megkapják az értesítést, hogy mennyivel csökkent a külső üzletrészük értéke. Úgy gondolom, még azt is meg kell említenem, hogy a polgári kormány rendkívül bátor volt, amikor ezekhez a kérdésekhez hozzá nyúlt, hiszen eddig minden kormány azt állította, hogy ezek a kérdések megoldhatatlanok. Ugyanakkor legyen szabad rámutatnom arra, hogy nem lehet egységes
