Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 11 (181. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
9768 Öné a szó. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Szentgyörgyvölgyi Péter képviselőtársamnak egy korábbi megjegyzésére reflektálnék nagyon röviden. Azt állította, hogy a mai jogi szabályozás nem ismeri az összeférhetetle nségi eljárás mellett a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás intézményét. Ez az állítása megítélésem szerint nem pontos. A képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvényből ez az intézmény valóban hiányzik. A Házszabály 131/F. §ának (1)(5) bekez dése azonban ezt az intézményt tárgyalja. Meg kell jegyeznem - ezt a rádióhallgatók figyelmébe ajánlom, akik nyilván nem olvasnak törvényjavaslatokat , hogy lényegében a Házszabályból veszi át a 2. § (1) bekezdése az alapvető rendelkezéseket, ugyanazt a r endelkezést tartalmazza, mint a Házszabály a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításáról. Ez úgy szól, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását bárki kezdeményezheti, de hogy milyen alapon kezdeményezheti, milyen bizonyítéko kra hivatkozhat, ez ma éppúgy nem tiszta, mint a Házszabályban. Hozzá kell tennem, ha a vagyonnyilatkozat zárt és nyilvános része közötti különbséget felszámoljuk, semmiféle választ nem kapunk erre a problémára, tudniillik a vagyoni helyzet, illetőleg a va gyonnyilatkozat között akkor is lényeges eltérés lehet, ha a zártság intézményét teljes mértékben felszámoljuk, mert előfordulhat az, hogy az ily módon megszerkesztett, mármint az új törvényjavaslat alapján megszerkesztett vagyonnyilatkozat sem tartalmaz m inden vagyonelemet, illetőleg olyan hozzátartozókra írták a vagyon meghatározott részét, akik nem kötelesek a vagyonról számot adni. Ennek következtében a
