Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 11 (181. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
9750 vagyunke abban a helyzetben, hogy például azokra a kérdésekre, amelyek itt a vitában elhangzottak, tudunke szabatos választ adni, hogy egyrészt a képviselőnek mint köztisztséget betöltő személynek bizony mindenfajta, a közvélemény által létrehozott, megtervezett vagy kialakított tortúrának alá kell magát vetnie. És nem biztos, hogy a hozzátartozójának ugyanezt tűrnie kell. Hol a középút? Nem hiszem, hogy ennek a megállapítása itt most, egy ilyen féligmeddig hecckampány keretében zajló vitában kell hogy megtörténjen - ezért mondjuk, hogy most rendezzük az első kérdést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és a későbbiekbe n térjünk rá a továbbfejlesztés ügyére. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Én ott folytatnám, ahol Szentgyörgyvölgyi Péter befejezte, ami egyben válasz is az itt többek által, többek között Tóth András által is elmondottakra. A mi javaslatunknak az a minőségi különbsége , hogy megszünteti a kettősséget a titkos, zárt, illetve a nyílt vagyonnyilatkozat között. Tóth András képviselő úr azt mondja, hogy minden probléma egy ember kapcsán merült fel, de ha csak egy vagyonnyilatkozata lenne annak az egy embernek - és valamennyi ünknek , akkor nem kellene azzal foglalkozni, hogy
