Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 11 (181. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
9746 élettárs, a gyermek, a hozzátartozó vagyoni viszonyai csak az ő hozz ájárulásukkal hozhatók nyilvánosságra, akkor az egésznek semmi értelme nincs, akkor fabatkát sem ér az egész rendezés! Ezért nem értjük mi ezeket a módosító javaslatokat. Azt már az ősidőkben kitalálták, hogy ha valaki mentesülni akar annak ódiumától, hogy jelentős vagyona van, akkor átírja a családjára, átírja a feleségére, átírja a gyerekére, és akkor ő felmutatja, hogy neki semmije sincs. Ez szemfényvesztés lenne az emberekkel szemben! Akkor ennek semmi értelme nincs az égadta világon! Hadd folytassam to vább egy kicsit a jogi oldaláról ezt a gondolatot! A személyiségi adatok védelme kapcsán kialakult most már Alkotmánybíróság által és más jogtudós szervek által az a vélekedés, hogy a közéletben szerepet vállalóknak többet kell tűrni, az ő jogaiknak bizony os mérvű korlátozása elfogadható. Azt gondolom, ez óhatatlanul ki kell hogy terjedjen a hozzátartozókra is, különben ennek a szabálynak semmiféle tartalma, semmiféle érvénye, semmiféle értelme nincs az előbbiek okán. Amúgy pedig a kérdésben az Országgyűlés nek van erre hivatott bizottsága, amelyik alkotmányjogi kérdésekben - mert ugye, abban egyetértünk, hogy a személyi adatvédelmi kérdések alkotmányjogi kérdések - véleménynyilvánításra jogosult: ez az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. (Az elnök a cseng ő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Természetesen az adatvédelmi biztos is véleményt nyilváníthat, de ez a törvényalkotásnak jelen esetben nem feltétlen feltétele. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Keller László képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) :
