Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 11 (181. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 1999. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló orszá... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
9706 eladó és sok a vevő, a piaci résztvevők nem tudnak ármeghatározók lenni, hanem árelfogadók, árkövetők, és a piacra lépésnek nincsenek akadályai. Ezek a szabályok, ezek az elvek a magyar gazdaságban - akármilyen törvényeket is hozunk - egyre nehezebb en valósíthatók meg, mert egyre inkább az oligopol- és a monopolpiac jellemzi a magyar gazdaságot. (Dr. Horváth János közbeszól.) Ezen piacokon igen kevés az eladó, a résztvevők ármeghatározók, ugyanakkor a piacra lépés sokszor akadályokba ütközik. Az árme ghatározás csak abban az esetben nehéz az oligopol- vagy a monopolpiacon, ha a kereslet árrugalmassága érvényesül, akkor jobban kell alkalmazkodni ezeknek a piaci résztvevőknek a piaci folyamatokhoz. Viszont sajnos az egyes áruknál, szolgáltatásoknál a ker eslet erősen árrugalmatlan - gondoljunk a kenyérre és az alapvető élelmiszerekre , és ezen a területen, meg mindenütt, ahol az ár kialakításának nem tiszta folyamatai érvényesülnek, a Gazdasági Versenyhivatalnak óriási szerepe van. A Gazdasági Versenyhiva tal ezt a tevékenységét 1999ben is jól végezte. Itt azért megjegyzem - kicsit eltérve a '99es beszámolótól , hogy egyre aggasztóbb, amit megfigyelhetünk a magyar gazdaságban, hogy az élelmiszeriparban erősödik a koncentráció. Ez a koncentráció - nincs i dő erről most szólni, majd egy más alkalommal esetleg - egyre inkább ármeghatározóvá teszi az eladókat, különösen a rugalmas keresletű termékeknél. 2001re a szakértők igen jelentős élelmiszerárnövekedést prognosztizálnak, ezért a Gazdasági Versenyhivatal nak ezen a területen szerintem különösen nagy feladatai lesznek a következő évben. Egyet lehet érteni a beszámolóval abban, hogy a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása elsősorban a pénzügyi szolgáltatások, valamint az oktatás és a képzés terül etén
