Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 5 (179. szám) - Az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
9081 A következő ajánlási pont, ami ugyancsak még ebben a szakaszban szerepel, a 41. pont. Ezt is Font Sándor képviselő úr nyújtotta be. Itt lényegében egy olyan kiegészítést kíván elérni, aminek kapcsán el kell mondani, hogy az új szövetke zetekről szóló törvény vagyoni logikája elfogadhatatlan, merthogy Font úr számára is elfogadhatatlan, próbál ezen legalább a szövetkezeti hitelintézetek esetében változtatni. Miről van szó? A részjegyet, amely az alap vagyoni viszonyt jelenti a szövetkezet tagja és a szövetkezet között, és amelyik a ma hatályos törvényben lényegét tekintve úgy kerül szabályozásra, hogy a részjegy a tag belépésekor befizetendő, távozásakor kiadandó, ezt egy sajátos, leginkább az üzletrészre jellemző, de már csak részjegynek nevezett technikával kívánja felváltani. Ehhez az tartozik hozzá, hogy a tag belépéskor befizet valamit, távozáskor ennek mindenféleképpen valamilyen növekményével növelt összegű kiadását írja elő az új szövetkezetekről szóló törvény. Többek között ilyen r endelkezés van a 64. §ban is. Font úr, mert egyébként ezt a szövetkezetek működése szempontjából elfogadhatatlannak tartja, legalább a hitelintézeti szövetkezeteket mentesíteni kívánja ez alól az abszurd kötelezettség alól, ezért az ő esetükben kizárólag a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összege kifizetésének kötelezettségét írja elő a tagsági viszony megszűnése esetére. Helyesebbnek tartanám, és a szükséges kapcsolódó módosító indítvány útján is próbálok érvé nyt szerezni annak, hogy ez a rendelkezés, amit a szövetkezeti hitelintézeteknél javasol kiegészítésként Font képviselő úr, valamennyi szövetkezet esetében a tagság megszűnése esetén való részjegyelszámolás generális szabálya legyen. Értelemszerűen Font úr javaslatával a magam részéről egyetértek, azt támogathatónak gondolom.
