Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 6 (155. szám) - A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOLTAI ILDIKÓ (Fidesz):
899 A kilencvenes években Amszterdam Európa egyik legnagyobb beszerző és elosztó központjává vált, ez önmagában rendkívül sok pro blémát okozott, illetve rendkívül sokba került. Itt csak utalnék az úgynevezett drogturizmusra, ami ellen a környező országok, például Németország és Franciaország is erőteljesen tiltakoztak. Tisztelt Képviselőtársaim! A kábítószer kérdése tehát rendkívül érzékeny társadalmi probléma. Kutatók szerint sokfajta téves és egymásnak is ellentmondó hit, hiedelem él a közvélekedés szintjén a kábítószerproblémáról. Egyrészt azonnali és teljes felszámolását követeli meg a közvélemény, ugyanakkor sokszor és sokan úg y gondolják, hogy olyan csapás ez, mint a pestis, amely ellen nem lehet ténylegesen semmit sem tenni. Nem szabad, hogy ezek a téves tudatok bénítsanak le bennünket, hanem cselekvésre kell késztessen az a felismerés, hogy a drogprobléma mind egyéni, mind kö zösségi értelemben kezelhető, a drogfüggő pedig gyógyítható. Mi ezért akarunk tenni. És most azért nem mondtam azt, hogy a polgári kormányzat, mert remélem én is, hogy ez nemcsak a kormány számára fontos, hanem minden ember számára fontos, minden parlament i pártnak fontos, minden társadalmi és civil szervezet és család számára fontos ebben az országban. Azokért kell cselekedni, akik maguk rosszul döntenek vagy már éppen képtelenek cselekedni. Nem osztjuk azok véleményét, akik a sorok között vagy félhangosan a drogok legalizálása iránt kívánnak tenni. Nem osztjuk véleményüket, mert az a drogfogyasztás jelentős növekedéséhez vezetne, a társadalmi károkat pedig növelné. De nem értünk egyet azokkal sem, akik a drogprobléma teljes és azonnali megszüntetésének dél ibábja alatt kizárólag a represszió eszköztárát ajánlják. Nem értünk egyet, mert az csak
