Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 5 (179. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitájának folytatása - HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter:
8901 Az első gondolatom általános: a személyes gondoskodást nyújtó intézményekben és intézményeken kívüli ellátásban megjelent az a szemlélet, amit szeretnénk a pénzbeni támogatásokkal kapcsolatban is érvényesíteni, hiszen a teljes embert tekintve, annak aktivizálását, saját erejét mozgósítva tudjuk a legmegfelelőbben megadni a támogatást. Ez a pénzbeli támogatások gyakorlatában is meg mutatkozott az elmúlt kéthárom évben. Ha összeget kell említenem, akkor itt kell elmondanom, hogy az önkormányzati segélyezés, a köz érdekében végzett munka, a gyermekélelmeztetési és tankönyvtámogatások együttesen a 2001. évi költségvetésben már 208 mill iárd forintot jelentenek, szemben az 1998as 153 milliárddal, és ebben még nincs benne az otthonszerzési támogatás. Tehát 136 százalékos növekedésről van szó, ami meghaladja az inflációs növekedést. Egy sajátos területet kiemelnék, a fogyatékkal élők támog atását és helyzetük javítását. Itt szeretnék arra is utalni, hogy az előbb egy felszólalásban említés történt az akadálymentesítésről. Megemlíteném azt, hogy az idei költségvetésben a tárcák beruházási kereteinek 2 százalékát akadálymentesítésre kellett fo rdítani, de ez ilyen címen nem jelent meg a költségvetésben. Hadd mondjam el azt is, hogy 21 milliárdról 31 milliárdra növekedett a fogyatékosok különböző tárcáknál megjelenő támogatása. Példaként említeném a szociális tárcát, ahol 1998ban 760 millió fori ntot szántunk a fogyatékosügy kezelésére csak a tárca hatáskörében, 2002ben viszont ennek a négyszeresénél is többet, 3 milliárd 240 milliót. Ez csupán az egyik tárca tevékenységében, illetve költségvetésében jelenik meg. El kell mondanom azt is, hogy az országos fogyatékosügyi program - a parlament szinte egyhangú támogatásával - olyan
