Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 6 (155. szám) - A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KONCZ FERENC (Fidesz):
882 hatására - évekkel ezelőtt még nem volt ennyire erős vetélytársa - felhívjuk a figyelmet. Nincs annál drámaibb tra uma, mint a csillogó szemű kiskamaszt kis idő elteltével tétova tekintettel lecsúszva viszontlátni mint fiatal felnőttet. Ez katasztrófa és döbbenet. Társadalomtudósok hosszan fejtegetik a jelenség negatív hatásait a családra, a társadalomra. Ezt én most n em akarom megtenni, csupán azért említettem, mert ez egy általános, hétköznapi alkoholista karrier ebben az országban hosszú évekkel ezelőttről. Nehéz örökség. Ehhez az örökséghez csatlakozott a nyolcvanas évek közepétől a kábítószer, a bódító szerek új tr ónkövetelője. A jelenség előhírnöke a ragasztózás, a szipuzás már a hetvenes évektől megjelent az országban. Tudjuk, e negatív jelenségekről, mint sok minden másról, egészen 1990ig nem illett beszélni. Ez persze vita tárgya. Az viszont nem - legalábbis re mélem, nem , hogy nemzeti drogstratégiára a nyolcvanas évek végétől már szükség lett volna. Nem készült el, vagy ha elkészült, titokban maradt. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbi alkoholista karrierhez képest a drogkarrier jóval előbb elkezdődhet, kezdő dik, és jóval fiatalabb életkorban teljesedhet, teljesedik ki. Mindannyiunkat megdöbbentett két éve annak a 13 éves gyöngyösi kisfiúnak az ügye, akit drogambulancián kezeltek kábítószerfüggősége miatt. Hangsúlyozom: 13 éves volt. Ezért is látott hozzá a p olgári kormány gyakorlatilag beiktatása pillanatában a nemzeti drogstratégia kidolgozásához. A feladat nem volt egyszerű, tudjuk. A kidolgozás szakmai műhelyek, valamint társminisztériumok szakértőivel kezdődött és valósult meg. Számos alkalommal került eg yeztetésre az anyag. Ilyen egyeztetéseken magam is részt vettem. Az
