Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 4 (178. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat részletes vitája - NÉMETH ZSOLT jegyző: - ELNÖK (dr. Áder János): - BAKONYI TIBOR (MSZP):
8664 gyakorlásához. Mi azt mondtuk, hogy nem hozzájárul, hanem hozzájárulhat. Azt gondolom, ha a sportért minden esetben fizetni kell, akkor ez nem mindenki számára elérhető, hanem gyakorlatilag csak egy bizonyos, tehetős réteg számára elérhető dolog. Ez a 12. § végén található. A 13. §ban gyakorlatilag egy furcsa jogi képződmény jön létre. Azt mondja a törvény, hogy a sportegyesületnek lehet egy jogi személyiséggel felruházott szakosztálya is, amelyik gazdálkodásilag és számvitelileg elkülönülten tud működni. Ezzel tulajdonképpen egyet is lehetne érteni, de a törvény többi részében beszél egy másfajta jogi lehetőségről. Azt mondja, lehet még kétfajta tagozata is, amelyik jogi személyiséggel fel van ruházva. Az egyik a hivatásos tagozat, a másik gyakorlatilag az amatőr tagozat. Ami még é rdekes, hogy ezután nem a sportszövetségek fogják kiírni a versenyeket, az országos bajnokságokat, illetve a magyar kupát, hanem a törvény értelmében a tagozatok fogják kiírni. Számomra érthetetlen, hogy ezután miért nem a szövetségek fogják kiírni, hiszen azért jöttek létre az egyesületek szövetségéből, hogy ezt a versenyrendszert lebonyolítsák. Még a 13. § 5. pontjában található egy nagyon érdekes dolog, hogy az előbb említett szakosztálynak a sportegyesület többségi tulajdonában kell állnia. Tisztelettel kérdezem képviselőtársaimat: ha van egy civil egyesület, s a civil egyesület saját magán belül létrehoz egy önálló jogi személyiséggel bíró szakosztályt, akkor hogyan lehet annak többségi meg kisebbségi tulajdona? Szerintem erről szó sem lehet. A civil eg yesületen belüli civil szakosztálynak csak többségi tulajdonosa lehet az egyesület, kisebbségi nem. A sporttevékenységtől való eltiltás kapcsán tulajdonképpen hangosan feltennék egy kérdést: vajon aki ezt hivatásszerűen
