Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 4 (178. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat részletes vitája - NÉMETH ZSOLT jegyző: - ELNÖK (dr. Áder János): - BAKONYI TIBOR (MSZP):
8662 mozgássérült amatőr sportolónak mi a kinevelési költsége? Tessék mondani, ki állapítja meg és hol állapítja meg és miként történik ez a dolog? A III. fejezet 8. §a szerint a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető. Azt gondoljuk, hogy ez a munka törvénykönyvével ellentétes. Valamint nem értünk egyet azzal, hogy hivatásos sportoló sporttevékenység folytatásá ra sportágában további jogviszonyt nem létesíthet. Ez azt jelenti, hogy egy tornász, egy vívó, egy asztaliteniszező nem létesíthet a saját sportágában, mondjuk, bemutató versenyre vagy bármilyen, akár karitatív célú versenyre szerződést, hiszen ezt a törvé ny számára tiltja. Igaz, van egy kitétel: "a klub engedélyével". Vajon minden egyes esetben el kelle menni a klubhoz, a szövetséghez ezeknek az engedélyeknek a megadására? A 10. §nál van egy nagyon fontos elvi kérdés. Azt írja ez a paragrafus, hogy januá r 1je után kereskedelmi ügynök közvetítésével oldható meg a hivatásos sportolók átigazolása - mi ezt csak emberkereskedelmi ügynöknek nevezzük. Ugyanis a törvény nem jelzi azt, hogy milyen kritériummal kell rendelkeznie az ügynöknek, nem jelzi azt, hogy m iért kivételezett az, aki a külföldi szakszövetség engedélyével bír, és neki egyébként nem kell semmilyen magyar feltételnek megfelelni. Ha jól értem, ez a paragrafus a labdarúgásra lett kitalálva; azzal talán egyet is tudunk érteni. De mi van a többi spor tággal, amelyek ezt a feltételt nem tudják biztosítani? Úgy látom, ez piacosítás, itt egy olyan szektor keletkezik, ahol a nagyon szűkös pénzügyi forrásokból ismét valakik sok pénzt keresnek, sok pénzt visznek el. Ezért mi ezzel nem értünk egyet, és azzal sem értünk egyet, hogy a labdarúgáson kívül a többi sportágra ezt a feltételt kötelezővé teszik.
