Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 29 (176. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
8152 orvoslására. Tudniillik a tökéletes piaci rendszer összeegyeztethető azzal, hogy az összes vagyon kevesek kezében koncentrálódik, ezért talán téves Stumpf Ist ván kancelláriaminiszter úr azon megállapítása, hogy az államnak a szabályozó és nem az újraelosztó funkcióra kell koncentrálni. Sajnos a kormány jelenleg egyik feladatát sem látja el teljesen jól, a két folyamat különben sem állítható szembe, mert amikor az állam például a költségvetési eszközökkel szabályoz, akkor újraelosztást is megvalósít. Kenneth Arrow "Etikai gondolkodás és gazdasági tranzakciók" című tanulmányában kifejti, hogy a szegények javára történő jövedelemújraelosztás megvalósulhat önkéntes ségi alapon is. Ez csak korlátozott lehet, mert az emberek többsége csak akkor adakozik, ha feltételezi, hogy mások is ezt teszik, ezért a szegénység mérséklésére a jövedelem újraelosztása nélkülözhetetlen. Ennek egyik eszköze az adórendszer, amelynek segí tségével a terhek nagy részét a gazdagokra hárítják, másik eszköz az alapvető emberi szükségletek kielégítését szolgáló jóléti és egyéb intézkedések. (18.00) Peter Hammond írja: "Nem szabad vonakodni az olyan gazdaságpolitikától, amely sok szegény számára előnyös, még akkor is, ha ezáltal a gazdagokat arra kényszeríti, hogy áldozatokat vállaljanak." Jól tudom, hogy vannak hatékonysági korlátai a jövedelem átcsoportosításának, de az is világos, hogy ahol a javak elosztása nagyon igazságtalan, ott súlyos gond ok jelentkezhetnek az ösztönzés területén, ez pedig a hatékonyságot rontja, ami a társadalomnak és a gazdaságnak egyaránt káros. Már sokoldalúan szóltunk arról, bizonyítottuk, hogy a kormány 2001. és 2002. évi adórendszere és ezzel kapcsolatban a költségve tési újraelosztási politika enyhén szólva nem a szegények számára kedvező. A szociális jólétről szóló vatikáni
