Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 29 (176. szám) - Az országgyűlési képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
8113 hogy mi a helyzet a képviselők vag yonával, kinél van, kinél nincs illegális vagyongyarapodás, annak ezt a javaslatot meg kell szavaznia. Igaz, Répássy képviselő úr? Ezt mondta. (Dr. Répássy Róbert: Így van!) Ezzel kapcsolatban a következőre szeretném önt emlékeztetni: 1997ben, hosszú harc után az Országgyűlés elfogadta az első képviselői összeférhetetlenségi törvényt. Mert az első ciklusban, amikor a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt, amelynek egy része jelenleg ott ül a Fideszfrakcióban, al kotta a többséget, akkor két összeférhetetlenségi törvényjavaslat volt. Az egyiket Hack Péter és Matyi László nyújtotta be az SZDSZtől, a másikat Katona Béla az MSZPtől. Egyiket sem sikerült elfogadtatni, mert ezt megakadályozta az akkori kormánytöbbség. Azt kell tehát mondanunk, hogy a Kisgazdapárt, az MDF, a kereszténydemokraták nem akartak összeférhetetlenséget és ezért akadályozták meg? A második ciklusban úgy született meg ez az összeférhetetlenségi törvény, hogy a Fidesz nem szavazta meg. Azt kell m ondanunk, hogy a Fidesz nem akart tiszta közéletet, nem akart összeférhetetlenséget? (Dr. Répássy Róbert: Szigorúbbat akart!) Önök azzal indokolták, hogy szigorúbbat akarnak, igaz? És be is nyújtottak - Kósa Lajos és Trombitás Zoltán - szigorító módosító j avaslatokat, amelyeknek, mondjuk, a többségét mi megszavaztuk, a szocialisták többsége nem, és így nem lett meg a kétharmad. Oké, rendben van. (16.40) Azt mondták tehát, hogy ez a megoldás önöknek nem tetszik, azért nem szavazták meg. É n nem is mondtam akkor azt, hogy a Fidesz nem akar összeférhetetlenséget. Én nem a Fideszre nehezteltem akkor, hanem főleg azokra a szocialista képviselőkre, akik - emlékeznek rá - Alkotmánybíróságig
