Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 29 (176. szám) - A fegyveres biztonsági őrségről és a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz):
7977 Ezeknek a történelmi, gazdasági tájegységeknek azonban közös jellemzője, hogy gyengén iparosodott, alapvetően mezőgazdasági vidék. A szerencsésebb, termékenyebb rész a löszhát, 25 aranykoronán felüli a föld minősége, egyértelműen gazdagabbak az itteni települések - elég, ha csak Nádudvar nevét említem vagy Hajdúszoboszlóét. Ezen a földön modernebbek az eszközök, jobbak a termésátlagok. A vagyont is jobban meg tudják védeni, hiszen erősebbek az itt gazdá lkodó szervezetek. Gondoljanak csak a nádudvari cégekre, a Nagiszra vagy a Hagévra! Egészen más a helyzet viszont a választókerületem másik részén, a hajdúsági Nagysárrét vidékén. Itt eldaraboltabbak a birtokok, szegényebbek a gazdálkodók. No, itt van az i gazi nagy baj. A megélhetés minden része kapcsolódik a mezőgazdasághoz, s ez most nem a legegyszerűbb életforma. Fogadóóráim visszatérő problémája a mezei lopások nagy száma: felszedik a krumplit, letörik a tengerit, elhordják a szénát, szalmát. A vagyonbi ztonság néhol csak elvont fogalom, hiszen a rendőrség sem technikailag, sem emberi erővel nem győzi a védelmet. A '97es törvény hasznos és jó eszköz az előbb említett problémák kezelésére, de hiányos. Jó eszköz a löszháti, gazdagabb, tőkeerősebb vidéken é lők számára. Itt nem is szűnt meg a mezőőri szolgálat, illetve a lakosság jobban kíméli a szántókat. A '97es törvény lehetőséget teremtett más helyeken is a szolgálat fenntartására, sőt ahhoz jelentős támogatást is adott, de a saját rész előteremtése okoz ta a gondot. A gazdák nem tudták fedezni a költségeket, igen sokszor nem is akarták ezt. Arra hivatkoztak: nincs annyira jövedelmező a tevékenységük, hogy újabb terhet felvállaljanak.
