Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 29 (176. szám) - A szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KAPRONCZI MIHÁLY (MIÉP):
7954 tényt, hogy a szőlő, de különösen a gyümölcsös esetében használt változás általában a termés betak arítása után azonnal meg szokott történni. Kukorica esetén érthető lenne ez az időpont, mert azt áprilismájusban vetik, és az idén állítólag a miniszter úr születésnapjáig betakarították a termést, így az ez idő alatt történt felmérés pontos adatokat adna . De nem kukoricafelmérésről van szó, hanem szőlőről és gyümölcsösről, melynek - mint ezt a leggyengébb szakemberek is tudják - a művelése jóval korábban megkezdődik. Ebből következően, ha legalább az elkészültekor pontos nyilvántartáshoz kíván az FVM jutn i, akkor a kezdő időpontot sokkal célszerűbb lett volna március 1jei dátumban meghatározni, és a felmérést legkésőbb augusztus 31én befejezni. A törvénytervezetben meghatározott időszak azonban kevésnek is látszik, hiszen csak az általunk vitatott 40 eze r hektáron fekvő 500 ezer szőlőterület felmérése, az időszak 137 napját tekintetbe véve, napi 3649 felmérést jelent, mely egyegy felmérőbrigádnak napi négy felméréssel kalkulálva 912 csoport létrehozását teszi szükségessé, és akkor még hol van a 99 ezer h ektár! A kérdés megelőzése miatt fontosnak látom leszögezni, hogy a területeket itt nem lehet becsülni. Nem mindegy egy tulajdonosnak a jogkövetkezmények miatt, sem az államnak a törvény komolyságának a védelmében, hogy az udvarán 499 vagy 501 négyzetméter szőlő van, ezt mérni kötelező. Tehát hiteles felmérőnek jelen kell lenni és ott munkát végezni. A 3. § (2) bekezdésére vonatkozó adatokat amennyiben a tulajdonos nem vagy rosszul ismeri, csak szőlészborász szakember tudja hivatalosan megállapítani, tehát ilyen szakember is jelen kell hogy legyen. A b) pontban előírtak szakszerű megállapításához elengedhetetlen a pénzügyőr jelenléte. A törvényben rejlő korrupciós lehetőség elhárítására,
