Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 6 (155. szám) - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
781 dolgozó apa után a köznek befizetett - a kormánypárti ideológiát próbálom idézni - járulékok és adók némiképpi visszatérítését azért, mert két vagy három gyereket vállalt. Mondjuk, kettőt az első házasságából vállalt, s a második házasságából egyet. A két gyermek után becsülettel teljesíti, talán még a törvényben meghatározott kötelező tartáson felül is, a kötelezettségét, mindössze azért, mert szereti a gyerekeit, és erre nem a bíróság kötelezte. Néz egy nagyot, hogy eg y gyereke ugyan van, de a másik kettőt a törvényalkotók már nem vették figyelembe. Ezt csak azért mondom, hogy amikor gyerek és gyerek különbségéről beszélgetünk, teljes mértékben egyetértve a családtámogatással, meghatottan próbálunk a nyomoron segíteni, akkor bizony erről se feledkezzünk meg. Bár azt gondolom, a kormány lesz olyan bölcs, hogy erre is gondol. De nem ez volt a felszólalásom lényege és a célja. Egy másik terület, amelyről az eddigi vitában bizony nem esett szó: ez pedig az agrárvállalkozások támogatása, illetve az agrárvállalkozások adóztatása. Érdekes álláspontot fogok önöknek megjeleníteni, amely az ellenzéki oldalon biztos nem is lesz szimpatikus. Mert nekem most azt kell mondani, tisztelt államtitkár úr, hogyan néz ki az, hogy az őstermel ők még mindig csak 250 ezer forint árbevételig vannak kedvezményben, s csak 1,4 millió forint az az árbevételi határ, amely alatt nekik nem kell... (Varga Mihály: Család!) - családra vonatkoztatva. Miért nem emeljük fel? Nem fogom ezt mondani, államtitkár úr, hanem a következőt mondom. Célunk a kisvállalkozások, középvállalkozások támogatása, és célunk ezen az adórendszeren keresztül a gazdaság kifehérítése is. Az agráriumban, mint tudjuk - sajnálatos módon , több száz milliárd forint a szürke- és a fekete gazdaság irányába mozdul el, nevezetesen úgy, hogy a kistermelői kör alig kap vissza abból a haszonból, amit a közvetítői, illetve a
