Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 28 (175. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - a szociális és családügyi miniszterhez - "Támogatja-e a minisztérium azt a véleményt, miszerint a jövőben az állami gondoskodás alatt álló kiskorúak nagyobb részét kellene nevelőszülőkhöz kihelyezni?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
7673 egészítik ki az állami támogatást. Ehhez az összeghez viszonyítva a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermekek állami támogatása lényegesen kisebb. Természetesen nem költségvetési szempont miatt kell növelni a n evelőszülőknél gondozottak arányát. Az elmúlt másfél évtized neveléstudományi tapasztalatai azt a véleményt igazolták, hogy bármilyen áldozatos és önzetlen, gondoskodó, nevelő munkát végeznek is a hagyományos állami nevelőintézetekben, a nem családi környe zetben felnevelkedő és felnőtté váló gondozottak csak nagyon nehezen tudnak beilleszkedni a társadalmi valóságba. Érthető az a nevelőszülői igény, hogy minél fiatalabb korban kerüljenek hozzájuk állami gondozottak, hiszen kisebb korban még jobban nevelhető ek, formálhatók a gyermekek. Ugyanakkor a mindennapok családi drámái miatt a gondoskodásba bekerülők többsége már óvodás- és iskoláskorú. Az elmúlt években olyan kezdeményezések indultak el Magyarországon, amelyek ezeknek a már nagyobb gyermekeknek a nevel ését is vállalták. Elsősorban a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak a Pátyon már meglévő közösségéről, valamint a több faluban induló nevelőszülői hálózatról szólok röviden. A pátyi nevelőszülők négyöt saját gyermekük mellett összesen 29 állami gondozott g yermeket vállalnak, s egy nagyobb közösség keretein belül együtt élnek az idősotthonok lakóival, így ők se szigetelődnek el a társadalomtól. A szeretetszolgálat gondoskodik a nevelőszülők és az ápolók képzéséről, valamint a fiatalok továbbtanulásáról. Bizt atóak azok a kezdeményezések is, amelyek nyomán halódó aprófalvakban plántálódnak a fiatal jövevények, és olykor ez a pluszlétszám menti meg a település kisiskoláját a bezárástól.
