Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 28 (175. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PÁVA ZOLTÁN (MSZP):
7539 A Gerevich és a Wesselényi Közalapítványok létrehozásával az akkori gazdasági helyzetet figyelembe véve jelentős forrásautomatizmust biztosított az élsportolók, a szabadidős és a diáksport számára. Ugyanakkor a szabályzat szabályozta néhány állami tul ajdonú létesítmény helyzetét, és valóban voltak hibái a sporttörvénynek. Nem volt egy hosszú távú sportkoncepció - egyébként most sincs , alaposabb helyzetelemzést kellett volna elvégezni, meg kellett volna fogalmazni a prioritásokat, kevés volt a konkrét um, elnagyoltak benne a megfogalmazások, nem volt számon kérhető. Igaz, mentségünkre legyen mondva, a záróvitában többször is elhangzott, és ma is utaltak rá, hogy egy kerettörvény volt, amelyet a társadalmigazdasági változásokhoz bármikor hozzá lehetett igazítani. Így történt, hogy kétszer is módosítottuk. Kétségkívül, az 1998as választások után jelentős változások történtek a sport társadalmi és állami irányításában. Maga az a tény, hogy a rendszerváltás után a Magyar Országgyűlés történetében először a lakulhatott meg egy önálló ifjúsági és sportbizottság, a gesztusértéken is túlmutató elismerést jelentett a magyar sport számára. '99 januárjától pedig önálló minisztérium foglalkozik a sporttal, ez kétségkívül helyzeti előnyt jelenthet az egyetemes magyar sport számára. Úgy ítéltem meg, hogy ezt az előnyt kell kihasználnunk. Ebből a szempontból meg kell határozni, hogy melyek a legfontosabb követelmények az új sporttörvénnyel szemben. Alapos helyzetfelmérésen alapuló jövőképet kell kialakítani a magyar spo rt számára, egy hosszú távú koncepcióban meghatározni a célokat, feladatokat és az ezeket végrehajtó intézményrendszert. Meg kell határozni, hogy a magyar sportban az élet mely területén és milyen szervezetekre van szükség, ezek eltarthatóake és hogyan, é s milyen legyen közöttük a munkamegosztás.
