Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 6 (155. szám) - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP):
736 ami késik, az az elkövetkező időszakokban még bekövetkezhet, ezért néhány olyan javaslattal élnék, amely módosításképpen még ennél is megvalósítható, és valamelyest jobbá teheti azt az adómódosítási rendszert is, amely előttünk van. Először a személyi jövedelemadót szeretném érinteni. A személyi jöved elemadó esetében többen elmondták, s magam is egyetértek azzal, hogy a három, a négy- és többgyerekes családokat támogatni kell. Támogatni kell azokat is, akiknek jövedelmük van, akik dolgoznak, akiknek munkahelyük van, és kedvezményeket kell adni azok sz ámára, akik tehát tisztességesen dolgoznak, szemben azokkal, akik nem akarnak dolgozni. Azzal is tisztában kell lenni, hogy bizony számtalan olyan csoport van Magyarországon, amely csoport nem azért nem akar dolgozni, mert nem kap munkahelyet, hanem azért nem akar dolgozni, mert segélyből kíván megélni. Tehát messzemenőkig egyetértek azzal a felfogással, hogy a kedvezmények azokat illessék, akiknek munkahelye van, akik dolgoznak, akik jövedelemhez jutnak, akik tisztességesen szeretnék eltartani a családjuka t. Más kérdés persze, hogy ha áttekintjük a munkához jutás lehetőségét, akkor közel kétmillió munkahely szűnt meg, mégpedig olyan privatizációval, amely a XX. század történelmének szégyene lesz, és a megszüntetett munkahelyek helyébe bizony igen minimális új munkahely született. Hamis az a képlet, amit elég sokan képviselnek, hogy a betelepített vagy bejött külföldi tőke nagy mennyiségű munkahelyet teremtett, mert tessék átnézni a KSH elemzéseit. El kell hogy fogadjam a KSH elemezéseit, bár fideszes képvise lőtársam azt mondta, hogy ne fogadjuk el. Akkor milyen hivatalos statisztikákra támaszkodjunk? Talán jobb a Pénzügyminisztérium statisztikája? Ezt meg kellene vizsgálni.
