Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 10 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
7260 Malévra, ha végiggondolom, még nem haragszom a svájciakra sem. Magunkra, a magyar mezőgazdaságra kell rámutatnom, amely nem képes olyan minőségű eperlekvárt olyan áron árusítani, hogy a Malév azt vegye meg! Képviselőtársaim! Ilyen példát, engedtessék meg, hogy kor mánypárt, ellenzék fogjunk össze, és keressünk ilyen példákat, és mondjuk el, mert ez tükör lehet az ország számára. A példa persze számos. Az, hogy Magyarországon ma az utak mentén nincsenek - mint gyerekkoromban voltak - eperfák, szederfák, amelyekről le szedtük a levelet, megetettük a selyemhernyóval, és mint gyerek ebből jártam iskolába, így kerestem tandíjat. Vagy egy másik hasonló példa. Most a közelmúltban egy külföldi barátom azt kérte, hogy ő szeretne olyan vacsorát főzni, amelyikbe loganberry, vala miféle nyugati csipkebogyó vagy galagonya, vagy micsoda bogyó kell, mert azzal lehet azt jól megfőzni. Két hónapig kereste Budapesten, végül talált egy kétdecis tartályra valót 6 dollárért. Mennyi is 6 dollár? Körülbelül 2000 forintnál több, annyit fizetet t érte. Hát hölgyeim és uraim, egy kétdecis lekvár, legyen az bármilyen galagonya vagy különleges ízű, hát akkor azt termeljünk itt a hegyoldalakon vagy a mocsarakban, éppen ahol megterem! Én azt jól tudom, hogy a mezőgazdasági szférában ilyen kísérletek v annak, mert az agrárminisztériumunkban egészen kitűnő szakemberek foglalkoznak ezzel. Tudom, hogy a minisztérium és a miniszter úr ezzel foglalkozik, de valahogyan tisztelt Ház, képviselőtársaim, ha a dolgok nem állnak össze, akkor nekünk az lehet az egyik feladatunk, és én azt tekintem feladatnak, hogy megnézzük, hogyan állnak ezek a dolgok össze.