Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 10 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VÁRKONYI ANDRÁS (Fidesz):
7214 ami a meglevő lakások bővítését segíti, tovább bővítette ezt a támogatási formát. Sok vád érte a kormány lakáspolitikájá t az ellenzék részéről, azt állítván, hogy csak a jómódúakat támogatja, és nem törődik a kevésbé tehetősekkel, azokkal, akik saját hibájukon kívül nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló lakás építésére, illetve megvásárlására gondolhassanak. Ezekhez az észrevételekhez kormánypárti oldalról is többen csatlakoztak. A jogos észrevételeket is figyelembe véve nyár közepén - a támogatások feltételeinek könnyítése mellett - a kormány beindította a bérlakásépítési programot, amelynek gazdájává az önkormányzatok at tette. Ez a program egyértelműen a kisebb jövedelemmel rendelkező, a pályakezdő fiatalok támogatását szolgálja. A siker felülmúlta a várakozásokat. A települési önkormányzatok nagy számban igényelték és nyerték el a Gazdasági Minisztérium pályázatát. A 2001re és 2002re vonatkozó költségvetés lényegében nagyobb változtatások nélkül, a támogatás összegét valorizálva biztosítja e jó tendencia folytatását. Van azonban egy olyan területe a lakáspolitikának, amiről az utóbbi években kevesebb szó esett, mint az új lakások építéséről, ez pedig nem más, mint a meglevő és arra érdemes lakóépületek felújítása. Elsősorban a közelmúltban nagy tömegben előállított házgyári lakásokról van szó, amelyekben a lakosság közel egyötöde él Magyarországon. Az egykor nem túl n agy igénnyel épített lakóházak állapota mára jelentősen leromlott, és bár többnyire a társadalom kevésbé tehetős rétege lakja, a fenntartás, elsősorban a fűtés költségei az egekbe szöktek. Elodázhatatlan lenne tehát energetikai felújításuk, az épületek hős zigetelése, a nyílászárók cseréje, illetve a fűtési rendszerek korszerűsítése. Erre azonban a