Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 8 (171. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
6505 röviden arról is szerettem volna szólni, ami benne van a törvénymódosításban, a megtévesztő reklám szövegezéséről, illetve az összehasonlító reklámról. Valóban mind a kettő ebben a részletezésben új elem a törvé nyben, nem biztos, hogy jól megoldott elem. Takács képviselőtársam már rámutatott arra a redundanciára, arra az önismétlésre, ahogy a megtévesztő reklám fogalmát megpróbálja a törvény definiálni. Ez valóban egy tautológia. Igazából több szót a 3. § érdemel , ahol a szexualitás, illetve a pornográfia és ezzel kapcsolatos tilalom kerül említésre. Tisztelt Képviselőtársaim! Utánanéztem annak, hogy a pornográfiának milyen definíciói vannak, hiszen jó néhány törvényben, kormányrendeletben előkerül ez a fogalom, é s meg kell mondanom, hogy nincsen pontos definíció, nincsen összhang a különböző joghelyek között, hasonlóság van, de teljes megfelelés nincs. Ami például ide került a 3. § (2) bekezdésébe, az így hangzik: "Pornográfnak minősül minden olyan reklám, amely s zexuális ingerkeltésre alkalmas." Erről azt gondolom, hogy talán nem minden, valami, ami szexuális ingerkeltésre alkalmas, talán nem feltétlenül pornográf. Nekem filmek jutnak eszembe, például eszembe jut, hogy megint klasszikusokat idézzek, a Rómeó és Júl ia, mondjuk, a két tizenéves, fiatal főhős szerelmes tekintete egy filmplakáton, ahol a szempárok csillogásából félreérthetetlen a helyzet, hogy az egy szexuális inger keltése, ami közöttük vibrál, és szó nincs pornográfiáról. Nem tudom, elégségese ez a p élda, hogy meggyőző legyen ahhoz, hogy ez mennyire rossz definíció így. Megtaláltam a fogalom eredetijét, speciel az üzletek működéséről szóló kormányrendeletben, és ott kicsit más, ugyanis ott úgy hangzik, hogy minden olyan mű, amelynek fő célja a szexuál is ingerkeltés. (17.20)
