Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 8 (171. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
6459 1983ban jelent meg ez a könyv, a szex hatásáról ezt írja: "Életem legelső reklámjában szer epelt egy meztelen nő. Hiba volt. Nem azért, mert a nő szexi volt, hanem mert semmi köze nem volt a termékhez, egy gáztűzhelyhez." Vane köze a meztelenségnek a termékhez vagy sem? - ezen áll vagy bukik a dolog. Hozzáteszem, tisztelt képviselőtársaim, lehe t, hogy sokkal forróbb volt a hölgy, mint az égő gáztűzhely, és a reklámot figyelő nem is nagyon vette ezt figyelembe. Azonban vannak kevésbé egyértelmű reklámozási eljárások is. Sokszor nehéz megállapítani, hogy a szexualitást felhasználó reklám, mint a r eklám tárgya vagy témája, indokolttá teszie ezt az eszközt vagy nem. Egyetértek azzal, hogy a reklám befolyásolja a társadalmi erkölcsöt, ezért a szexualitást öncélúan bemutató reklám ellen valóban fel kell lépni. Azonban azt is tudomásul kell venni, hogy a reklám nemcsak befolyásolja az erkölcsöt, hanem a reklám vissza is tükrözi egyrészt a társadalom erkölcsi állapotát. Szükséges megjegyezni, hogy az 1997. évi törvény is kimondja: "Tilos közzétenni olyan reklámot, amely közerkölcsöt vagy közízlést sérthe t." A jelenlegi törvényjavaslat 3. §a is ezt kívánja megfogalmazni, de egyértelműen szűkebb értelemben. Erre vonatkozóan nyilvánvaló, hogy azok a képviselőtársaim, akik értenek a reklámhoz, jó, ha több módosító javaslatot adnak be, mert itt gondok vannak. A legjobb reklámtörvény sem lehet hatásos, ha nem érvényesül a szakmai önszabályozás. Nyilvánvaló, hogy nem lehet minden részletkérdést jogszabályokkal lefedni, ezt csak szakmai érdekvédelmi szervezetekkel lehet megvalósítani. Magyarországon a Magyar Rekl ámszövetség 1991től a reklámetikai kódex alapján tevékenykedik. 1991ben megalakították a Magyar Reklámszövetség etikai bizottságát, amely őrködik a kódex alkalmazása felett. Ezzel kapcsolatban,
