Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 7 (170. szám) - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatással folyamatban lévő egyes beruházásainak befejezése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz):
6211 egésznek a mozgástere, ebből új beruházásokhoz vagy folyamatban lévő beruházásokhoz új támogatást megítélni elég nehézkes lehetett volna. Az egyik előttem szóló képviselő az SZDSZ részéről úgy fogalmazott, hogy hibásak az önkormányzatok, mert felelőtlenül jártak el a beruházások előkészítése során, nem voltak elég körültekintőek, és azért a lakulhatott ki ilyen helyzet, amit most ez az előterjesztés megkísérel - szerintem helyesen - kezelni, orvosolni. Ez a dolog véleményem szerint nem egészen ilyen egyszerű. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat az 1990es évek elejére, amikor is az önkorm ányzati törvény értelmében az önkormányzatok darabokra szedték azokat a regionális vízrendszereket és más közüzemi rendszereket, amelyek korábban jól működtek, mindenki önállósulni akart, és ennek megfelelően évek múltán azzal a furcsa kérdéssel találkozta k, hogy így sokkal magasabb a fajlagos üzemeltetési és fenntartási költség, amely nyilvánvalóan megterhelte az önkormányzatok kasszáját is. Megjegyzem, ezeket a többletköltségeket nagyrészt a lakosságra terhelték. Igaz az is, hogy az 1992ben indított cél- és címzett támogatási rendszer nem volt tökéletes - mint ahogy talán ma sem az , éppen ezért folyamatos korrekcióra szorul. Ilyen korrekció látható egyébként a 20012002. évi költségvetésről szóló törvénytervezet 81. §ának (14) bekezdésében is, amely me gpróbálja ezeket a kiskapukat becsukni - szerintem helyesen. Az önkormányzatok egyegy ilyen beruházás előkészítésére néhány millió forintot kénytelenek voltak elkölteni - az előmunkálatok, az előtervek elkészítésére , és azt követően kiderült, hogy milye n hosszú a rendszer. Az állami támogatási törvényből ki lehetett olvasni, hogy egy folyóméter közmű építésére az állam mennyi költséget hajlandó elismerni, ebből ki