Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 7 (170. szám) - Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - "Élnek vagy visszaélnek a megkülönböztető jelzéssel?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ):
5903 visszaélnek a megkülönböztető jelzéssel?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Dr. Világosi Gábor, az SZDSZ képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek. Képviselő urat illeti a szó. DR. VILÁGOS I GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A megkülönböztető és figyelmeztető jelzés szabályairól egészen 1996 májusáig gyakorlatilag az Antallkormány által hozott rendelkezés volt hatályban. Ez a szabályozás tág teret adott a megkülönböztetett jel zések használatára, és tekintettel arra, hogy a józan önkorlátozásnak sem lehettünk tanúi, szükségessé vált egy új jogszabály megalkotása. Szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy nemcsak a politikai, hanem a gazdasági élet szereplői közül is nagyon sokan h asználtak kék fényjelzést és szirénát. Az 1996os BMrendelet leszögezi, hogy a megkülönböztető jelzést adó készülékek felszerelése csak a közérdekből üzemben tartott gépjárművekre engedélyezhető. Közérdekből történő üzemben tartási cél az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, a kármentés, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a belső rend védelme. Egyrészt a szabályozás részletes és a korábbinál jóval szigorúbb volta , másrészt pedig az akkori politikusok önkéntes jogkorlátozása következtében nagymértékben csökkent a megkülönböztető jelzést használók száma. A rendelet hatálybalépésekor tömegesen kerültek bevonásra a kék lámpák, és csak elvétve, valóban indokolt esetben került kiadásra új engedély. Mondhatni, normalizálódtak a viszonyok.