Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 4 (153. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - IVÁNYI GÁBOR (SZDSZ):
60 Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Iványi Gábor frakcióvezetőhelyettes úr, Szabad Demokraták Szövetsége. IVÁNYI GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tizenegy évszázaddal ezelőtt egy jól azonosítható népcsoport - az akkori Európa bosszúságára és félelmét kiváltva - elindult Ázsiából, és nem azért, mert természetük szerint kalandozást kedvelő emberek voltak, akik j obban szerették a kiszámíthatatlan bujdosás bizonytalan kenyerét, a rókák és égi madarak sorsát az otthon körülfalazott biztonságánál és tűzhelyénél. Felmérték, hogy akikkel addig együtt éltek, erősebbek náluk, velük szemben nem tudják érvényesíteni jogos és alapvető érdekeiket; ha maradnak, gyermekeik jövője nem biztosított; hogy sátraikat felgyújtják és barmaikat agyonütik, szétkergetik; hogy legfeljebb szolgaként lehet kétes értékű nyugalmuk. Meg akarták őrizni méltóságukat, bele akartak szólni sorsuk al akulásába - elindultak nyugat felé. Magyaroknak mondták magukat. Ezt a történelmi tényt ebben az évben az ország szakadatlanul ünnepli. Az országalapító király jobb keze a Parlamentbe "látogat"; a zámolyi romák - és nem csak zámolyi romák , roma honfitárs aink pedig arra kényszerülnek, hogy elhagyják a hazát (Zaj, moraj a Fidesz soraiban. - Rozgonyi Ernő: Mi az összefüggés?!) , amelynek ők éppúgy fiai, mint itt közöttünk bárki vagy bármelyik magyarországi nemzetalkotó népcsoport a legnagyobbtól a legkisebbig . A kalandozások ideje lejárt, senki nem akar idegen ajkúként, menekültként más országban élni. Roma polgártársainkat sem a kalandvágy, hanem a kétségbeesés űzte - mert mit tehet az, aki olyan nemzetiséghez tartozik, ahol a munkaképes korúak körébe tartozó k kétharmada munkanélküli? Ne tessék olyanokat