Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 21 (168. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KISS ANDOR (MIÉP):
5425 Egy másik kérdés a gázár témája. Tegnap egy kisnyugdíjas pedagógus érdeklődött tőlem a gázár hatásáról. Mondtam neki, hogy semmi hatással nem lesz önökre. Mire ő: de képviselő úr, mit állít maga! Mo ndtam: azt, amit a kormány mond, és én elhiszem. Erre azt mondta, ennyire ne legyen már azért jóhiszemű, mert magának is tudni kellene, hogy ez például az élelmiszerárakban meg fog jelenni. Szegény nem tudta, hogy egy kicsit cikizem, de azt kell mondjam, h ogy nem közgazdász, nem hozzáértő, valószínűleg nem is polgár. A kisnyugdíjasok, kiskeresetű dolgozók másképp látják a helyzetet, mint néhány nagy tudású képviselőtársam. Még egy gondolat az önök optimizmusáról. Úgy érzem, ez a súlyzott, túlzó optimizmus, amibe önök átmentek, már nem is optimizmus, hanem propaganda, uraim. Ezt a kettőt pedig külön kellene választani. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Kiss Andor képviselő úrnak, MIÉP. KISS ANDOR (MIÉP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ké t felszólalásra reagálnék, először Kovács László közben eltávozott képviselő úréra. Gyönyörűen felsorolta, hogy 1995 után hogyan csökkent az infláció, csak azt felejtette el megmondani, hogy a 1994es és 1995 eleji 11 százalékról Békesi és Bokros nagy hirt elenséggel 40 százalék körülire nyomta föl az inflációt. Onnan persze könnyű volt már egykét százalékkal vagy akár öttel is hirtelen vagy nem hirtelen csökkenteni. A másik a kompenzációs politika, amit szintén Kovács László úr emlegetett. Nagyon jól emlék szem rá, hogy amikor megszüntették a tüzelőolaj kettős árképzését, én is kaptam kompenzációt, 32 liter gázolajat, és pénzfeldobással döntöttem
