Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 20 (167. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2492. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
5326 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Géczi József, az MSZP képviselője, megadom a szót. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mostanában a mentelmi bizottság tagjaként foglalkoztam kisgazda ügyekkel, de én tagja voltam az 19921994 közötti mezőgazdasági bizottságnak, így ilyen szempontból is és egyéb kötődéseim miatt is felelősnek érzem magam az egész sző lő- és borügy szabályozásáért. Ez megint csak, folytatva az előbbi 23 másodperces hozzászólásomat, tipikus példája annak, hogy olyan szakmai törvényt, amely az életviszonyok nagyon széles körére és érzékeny viszonyokra születik meg mint javaslat, hasonlóké ppen az adóhoz és a költségvetéshez, egyszerűen ártalmas dolog ebben a parlamenti szisztémában tárgyalni. Hiszen itt nem is arról volt szó, hogy az ellenzék ezt különösebben ellenezte volna, mert az ellenzék részéről is azok kerekedtek felül, akik azt mond ták, hogy a borra is legyen jövedék, tehát a bor is menjen be a jövedéki szabályozás alá. Persze, voltak ebben aggodalmak, a szakma azonban egyértelműen jelezte mindezeket a problémákat, hiszen az összes létező feszültség, amely itt a törvény hatálybalépés e után keletkezett, előre látható volt. Itt van a kezemben néhány korabeli hegyközségi tanács jelzése 1999 áprilisától májusáig, és pontosan ezekre az ügyekre is, amelyekről itt szó van, és korábbi más ügyekre is, a szakma pontosan megmondta, hogy önmagába n azzal, hogy a jövedéki törvény alá a borszabályozást beviszik, és a bortörvényt ilyen irányba terelik, az egész ügy nem lesz megoldva, és pontosan azt a réteget sújtotta leginkább ez a szabályozás, azt a középosztályt, azt a parasztpolgári réteget, amely egyébként a kisgazdák reménybeli bázisa lett
