Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 20 (167. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz):
5260 módosító javaslattal már megteremtettük. A javaslat azzal, hogy mérsékli az eredetileg tervezett 33 százalékos munkáltatói járulékcsökkentést 22 százalékra, megteremti a nyugdíjak 2001ben és 2002ben történő jelentősebb mértékű emelésének fedezetét. Külön öröm számomra, hogy ezt a módosító java slatot a Fidesz részéről én jegyezhettem. A javaslatunknál nagyobb emelésre - bár magunk is szeretnénk - azért nincs lehetőség, mert a központi költségvetés a magánnyugdíjpénztárakba átlépők miatti járulékkiesés miatt 2001ben 81, 2002ben 89 milliárddal t ámogatja a nyugdíjalapot. Ha erre nem lenne szükség, az akár további 78 százalékos emelést is lehetővé tenne. De a törvény szerint a magánnyugdíjpénztárak bevezetéséből adódó, a nyugdíjalapból forráskivonást eredményező problémák megoldását a költségvetés nek kötelezően meg kell oldania, és meg is teszi. Van ennél egy súlyosabb probléma is, a nyugdíjasok és az inaktívak magas száma. Távlatosan nézve nem megnyugtató nyugdíjasnak lenni, illetve még kevésbé megnyugtató dolog a mi generációnk számára, hogy ha m ajd mi nyugdíjasok leszünk, lesze, akinek munkája megtermeli a mi nyugdíjunkat. De itt is pislákol a fény: demográfiai helyzetünk, ha kicsit is, de kedvező jeleket mutat. A népességfogyás mértéke csökkent. Egyfelől 2000 első felében csökkent a halálozások száma, és örvendetes tény, hogy 1300zal több kisgyerek született az első hat hónapban, mint az előző év hasonló időszakában. Ezek a kedvező demográfiai jelzések életkortól függetlenül mindannyiunk öröme. Egyszerűen értelmezhetetlen számomra az az ellenzé ki vélekedés, miszerint a családtámogatási rendszer a nyugdíjasokat nem érinti. Ha a születésszám emelkedésére gondolunk, tudjuk, hogy ez nem így van, hisz én a szüleim példáján láttam, hogy a szülői boldogságnál csak egyetlen öröm