Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 20 (167. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BODZÁS FERENC (MSZP):
5149 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 20012002. évi költségvetéséről kívánok véleményt mondani. A z FVMfejezet kiadási főösszege 309,8 milliárd, mintegy 10 százalékos reálértéknövekedést mutat 2001ben. 2002ben viszont 318,9 milliárd, amely 5 százalékos csökkenés előirányzását jelenti 2001hez képest. A kétéves költségvetési források ilyen aszimmetr ikus elosztása indokolatlan és félrevezető. Ezt csak úgy lehet szinkronba hozni, ha a 2002es költségvetést nem egész évre számoljuk, hanem csak, mondjuk, négy hónapra, akkor ott is kijön a pozitív eredmény. Valószínű tehát, hogy a kormány a 2002es évet v alamilyen meggondolásból csak májusig számolja, nehéz helyzetbe hozva az utána következő igényeket. Szép fejlődés várható viszont a falugazdászhálózatban, mert 300 fővel nő a létszám. Ezenfelül 600 fővel növekszik a megyei földművelésügyi hivatalok létszá ma, indoklás és funkciómegjelölés nélkül. Jól meg van szerkesztve, mert minél szétaprózottabb a termelés, annál több ügyintéző kell hozzá - garantáltan sikertelenül. Mert agrárkibontakozási program, az nincs; ökológiai, társadalmi, gazdasági adottságokat f igyelembe vevő gazdálkodási rendszer, az nincs. Nincs tisztázva az állami, a szövetkezeti, a magángazdálkodók szerepe, optimális mérete, feladata, funkciói. (16.00) Senki nem dolgozta ki, hogy egy négytagú családot milyen termelési profillal, hány hektáron gazdálkodva lehet európai módon eltartani. A kormányzati döntések következetlenek, a döntéshozók alulinformáltak. A termelők jelentős része a vakvilágba termel, amit a piac vagy visszaigazol, vagy nem. Lásd, a jelenlegi almahelyzet, amikor sorbaállnak a l éüzemeknél a termelők, illetve az étkezési almát termelők pedig arra várnak,