Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 20 (167. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SÁLING JÓZSEF (MSZP):
5042 40 és 60 százalék között szóródik ez az arány, csakhogy ott a bérek jóval magasabbak és még egy 40 százalékos minimálbér is tisztes megélhetést biztosít. A magyar átlagkereset '96ban, vásárlóerőparitáson számolva, az európai átlag 30 százaléka volt, miközben az egy főre jutó GDP 50 százalékos. Álláspontunk szerint az emberek többségénél továbbra is a munka lesz a megélhetés alapvető forrása. Aki viszont dolgozik, annak megélhetését és elemi biztonságát a munkájának kell garantálnia. Ezt egyébként megerősíti az Európai Szociális Charta is, amikor azt írja: "A charta aláírói elismerik a dolgozók azon jog át, hogy olyan díjazásban részesüljenek, amely mind a dolgozónak, mind pedig családjuknak tisztes életszínvonalat biztosít." A jelenlegi minimálbér nem elegendő ehhez, mert lényegesen kisebb a számított létminimumértéknél. A magyar munkaerőpiacot egyre ink ább a túlzott kereseti egyenetlenségek jellemzik. Az aránytalanságot az egyes ágazatok, szakmák bérelmaradásai, a fizikai és szellemi foglalkozásúak bérkülönbségei, az alsó és felső jövedelemtizedbe esők jövedelemkülönbségei mutatják. Ma már több metszetbe n is olyan mértékű kereseti differenciák alakultak ki, amelyek a fejlett gazdaságokban szokásos különbségeket is jóval meghaladják. Ezek az aránytalanságok tudatos adópolitikai megoldásokkal csökkenthetők. A kormány azonban '99ben éppen fordítva, olyan ad ótörvényt terjesztett például a parlament elé, ami az alacsony jövedelműeket sújtotta. Az átlagkeresetek reálértéke tavaly 2,5 százalékkal nőtt, a minimálbér reálértéke 5,7 százalékkal csökkent. Azt a kormány is elismeri, hogy az átmeneti időszak piaci vis zonyai nyomán kialakult kereseti aránytalanságokat enyhítik
