Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 19 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
4892 elfogadom, államtitkár úr, csak el kellene dönteni, hogy melyik az a szint, amíg ezt csináljuk. Ezen a szálon hadd jussak el a gyógyszerkassza kérdéséhez. Ez is az asztalon volt, vitattuk, és sajnálom, hogy a vitának vége lett, de ez is olyan, hogy kétpercesekben nem lehetett lezárni. Engedjék meg nekem, és elnézést kérek, ha azt mondom, hogy az, ami a törvényjavaslatban van , számomra azt jelenti, hogy a gyógyszerkassza egy konstans valami, tehát nem erősen mozdul. Mit jelent ez? Örültem annak, amit Selmeczi Gabriella képviselő asszony mondott, mert ő féligmeddig megingatott a félelmeimben. Ő azt mondta, hogy igenis nagy szá mban kerülnek be új és hatékony gyógyszerek a rendszerbe. Ezzel szemben én azt tapasztalom a választóim körében - akik hozzám fordulnak , hogy igenis, szinte rendszeresen gondjuk, problémájuk van abból, hogy hogyan változik a gyógyszerek támogatottsága. A mire én szeretném önöket ösztönözni - megint a kívülálló oldaláról , hogy számomra azt jelenti, és ennyiben talán visszahivatkoznék Nagyiványi képviselő úrra, hogy amikor valaki a betegoldalról azt mondja, hogy igenis igény van arra, hogy a lehető legkors zerűbb, vagy nevezzük úgy, ahogy önök mondták, a leghatékonyabb gyógyszer minél gyorsabban kerüljön be a rendszerbe, attól még nem válik valaki a gyógyszergyártók esküdt vagy elkötelezett barátjává. Nem történik más, mint az az egyszerű dolog, hogy azt gon dolom, hogy igenis akkor, amikor egy gyógyszergyártó cég módszeresen fejleszt, nagyon sok pénzt invesztál fejlesztésekbe és új gyógyszereket állít elő, akkor valahol - nem bocsátkoznék abba, hogy most hány százalékban - biztos, hogy az is benne van, hogy a biztosítottaknak erre a gyógyszerre valamikor szükségük lesz.