Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 19 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP):
4831 olyan fontos kérdés, mint az, hogy mennyi pénzt rakunk az egészségügybe , hogy ezt milyen struktúrában, milyen érdekeltségi viszonyok között tesszük be a kasszába. Ami szintén nagyon fontos kérdés, a harmadik kérdés: az, hogy milyen a költséghatékonysá g az egészségügyön belül. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Nagyiványi Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót kétperces időtartamban, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP) : K öszönöm. Bevallhatta volna Selmeczi képviselőtársnőm, hogy pontosan tudja, hogy én gyógyszergyárban dolgozom - egyik vezetője vagyok egy magyar gyógyszergyárnak , nem kell feltételes módban beszélni, hogy úgy néz ki, mintha... A mondandómban mindössze azt akartam mondani, hogy az igazi megállapodás akkor jó, ha mind a két fél érdekeit szolgálja. De hosszú távon nem tartható, hogy a gyógyszergyárakat presszionálják. Azért, mert állami támogatás nélkül, mint ahogy említettem, a hazai gyógyszergyárak - a külf öldiek is, de a hazaiak különösen - belföldön nem tudnak érdemi tevékenységet folytatni. Ilyenkor két dolog van. Ha a belföldi gyógyszergyárak az áralkuban eljutnak odáig, hogy egyes termékeket már nem kifizetődő belföldi piacon értékesíteni, akkor ezen te rmékek gyártását abba fogják hagyni. Ennek analógiáját külföldről kell beszerezni, és azt hiszem, nem kell mondanom, hogy ez mennyivel drágább. Ezt az árleszorító törekvést önök egy darabig tudják végezni, de ez nem határtalan.
