Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. szeptember 5 (154. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - az egészségügyi miniszterhez - "Hogyan gondoskodik a kormányzat azokról az egészségügyi dolgozókról, akik fertőző betegek gyógyítása miatt megbetegedtek, és emiatt életpályát kell módosítaniuk?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter:

484 szindróma között. Úgyhogy általánosságban tudok válaszolni:

az egészségügyben minden célunk az, hogy minimális szintre

csökkentsük a kockázatokat. Ez az egészségügyi dolgozók előtt

jól ismert - orvos, nővér, asszisztens előtt egyaránt

. (15.30) Ez az oka annak, hogy döntően munkaszervezési, higiénés

szabályokkal, de munkajogi megoldásokkal is keressük azt,

hogy a laboratóriumokban a veszélyes anyagokkal, a

vegyszerekkel vagy az ionizáló sugárzással találkozók

kockázata a minimumra csök

kenjen. A megterhelés miatt munkahelyi pótlékot is adunk. Az

általános szabályok megtartása mellett is létrejöhet foglalkozási

betegség. A foglalkozási betegségek megállapítása esetén a

szabályok már mások, az egészségügyi törvényben

meghatározottak, és am

ennyiben valakinek tartós betegsége van,

az ennek megfelelő döntések megszületnek. Szeretném azt is elmondani, hogy előfordulhat, hogy

valakinek a szakképesítés megszerzése után pályamódosításra

van szüksége. Ilyen esetben kétségtelenül szükséges biztosíta

ni az átképzés lehetőségét, de mentesíteni az előírt ismeret- és

készséggyakorlat alól senkit nem lehet. Úgyhogy a

kolléganőnek lehetősége van kellő gyakorlat után más orvosi

szakképesítést szerezni és azt gyakorolni. Ha szükséges, erre

mód van a rokkantny

ugdíja mellett is. Lehetséges az is, hogy

tanulmányi szerződést kössön a leendő munkahelye, hiszen az

általa választott szakképesítés hiányszakma. Ebben segítünk

neki is, és segítünk munkahelyet találni is. Amennyiben

végleges pályamódosítást tart szüksége

snek, a Magyar Orvosi Kamarának ilyen célú alapítványához fordulhat, és segítséget

kaphat.