Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 19 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP):
4816 nem látszik az OEP kétéves költségvetésében, hiszen nyoma sincs az amortizáció rendszerbe állításának. Ahhoz, hogy egy privatizált szakrendelő működhessen, vagy a finanszírozást, a német pontokat kell megemelni, vagy be kell építeni a rendszerbe az amortizációt, vagy mind a kettőt. Ez a költségvetés ezek egyikét sem tükrözi, tehát nagyon félő, hogy ez megint látszattö rvény lesz, amely alapján a kollégák becsapva érzik magukat. Ha a jelenlegi pontrendszer marad érvényben, a mostani kimutatások alapján a szakrendelések 70 százaléka rövid időn belül padlót fog. Ez pedig ellátási bizonytalanságot eredményez. Tehát ezek a t örvények semmi esetre sem tükröződnek ebben a kétéves költségvetésben. (16.50) Az elején elmondtam, látszik, hogy a kormányzat nem tud és nem tudott mit kezdeni az egészségüggyel. S most ez a kétéves költségvetés iszonyú szűk mezsgyét szab annak, aki ezt a tárcát vezetni fogja, s aki vállalkozik arra, hogy az egészségüggyel egyáltalán felsővezetői szinten foglalkozzon, hiszen nincs mozgástere. A kétéves költségvetés abszolút bebetonoz mindent, és gyakorlatilag semmi játéktér, semmi mozgástér nem marad, és a nnál is inkább veszélyes a 2002. év költségvetése, hiszen a 2001. év bizonytalan bázisa teremti meg majd az alapot a 2002es költségvetéshez; hasonló ahhoz a szituációhoz, amikor sötétben fejest ugrunk egy olyan medencébe, amelyről nem tudjuk, hogy vane b enne víz. Végezetül el szeretném mondani, hogy nagyon szomorú vagyok, és csalódott az egész egészségügyi társadalom, mert voltak elvárásai az egészségügy vezetésével kapcsolatosan, a bérekkel, a dologi kiadások növekedésével kapcsolatosan, különösen akkor, amikor látható volt, hogy a gazdaság egy növekedő pályára állt, és most ebből semmi nem maradt, csak az
