Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 19 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP):
4735 érezhettük az egészségügynek évtizedeken keresztül a maradékelv alapján történő finanszírozását, képesek vagyunk pártpolitikai alapon a meggyőződésünkkel ellenkező véleményt szakmai vitában képviselni, ak kor nem kell csodálkozni azon, hogy sem a 2001., sem a 2002. év nem lesz az egészségügy éve. Miről is van szó? Az előterjesztő szándéka az, hogy a GDP költségvetésben elfoglalt súlya mérséklődjön, a jövedelem újraelosztásában csökkenjen az aránya. Ez a szá ndék maradék nélkül érvényesül, 2002ben már el is érjük a 4,7 százalékot az egészségügyben, ami évi 0,1es csökkenést jelent. Ezzel szemben örömmel jelenti az előterjesztő, hogy az egészségügy kiadása az összkiadáson belül nem változik, 1999ben is 9,4 sz ázalék, 2002ben is eléri a 9,4 százalékot. Tisztelt Képviselőtársaim! Érzik ennek a tragikomikus voltát? Ismerve az adottságok miatti óriási különbségeket, mégis megkérdezem, hogy voltake mostanában kórházban vagy járóbetegrendelőben, beszélteke olyan egészségügyi dolgozókkal, akiket már csak a tisztesség tart a pályán. Nehéz elfogadni a magyarázkodást, hogy vannak rosszul vezetett kórházak, ahol folyamatosan túlköltekeznek, változatlanul nagy a pazarlás a rendszerben, emiatt a hiány is törvényszerű biz onyos helyeken. Olcsó dolog egymás szemére hányni, hogy ki mit nem csinált meg egy jobban működő ellátórendszer létrehozása ügyében, attól még legfeljebb a maradék emberi kapcsolatainkat is tovább lazítjuk. Nem farkast kiabálunk, a rendszer minden őszinte résztvevője tudja, hogy a mezőgazdaság mellett az egészségügy helyzete a legkilátástalanabb az ezredfordulón, ezért nem tartom elfogadhatónak, hogy ebben a költségvetésben ismét vereséget szenvedtünk. Csak az a baj, hogy nem az orvoskamara, nem a szakszerv ezet és nem az orvoslobbi, hanem a kiszolgáltatott betegek látják kárát annak, hogy nullaszázalékos dologi
