Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 5 (154. szám) - Barkóczy Gellért (FKGP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "A kijelölt földalapok kiosztásának elmulasztása" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
470 Országgyűlésében. De végül is ez a törvény él, rendelkezik, tehát nekem ezzel kapcsolatban felvilágosítást kell adnom. Szeretném felhívni a figyelmét arra, ön hel yesen idézte, hogy a megyei kárrendezési hivatalok által az erdőgazdaságok számára megállapított aranykorona értékű termőföldet, így az erdőt is ki kellett jelölni, de ön nem ezzel kapcsolatban fogalmazta meg a kérdését, és nem erre vonatkoztak a perek sem , amelyeket lebonyolítottak. Ön az alkalmazotti földalapról beszélt, márpedig ugyanez az FVMrendelet világosan szól arról, hogy az alkalmazotti földalapot az erdőgazdaságoknál kijelölni nem kell. Azért nem, mert a kijelölés időpontjában, '92ben hatályos, földről szóló '87. évi I. törvény 1. §a szerint a törvény hatálya kiterjed az erdő kivételével - tehát az erdő kivételével! - az ország területén fekvő minden földre. Az erdőre az 1961. évi VII. törvényt mint speciális szabályt kellett alkalmazni. Legyen szabad külön felhívnom a figyelmét, hogy az állami erdőgazdaságok alkalmazottai kaptak ugyan illetményföldet, de soha sem kaptak illetményerdőt. Nagyon fontos azt is tudni, hogy az elmúlt időszakban az alkalmazotti földalap kérdésében számos per indult, r észben egyének indították, részben szakszervezeti támogatással indultak ezek a perek. Ezek a perek jogerős ítélettel lezárultak, és ennek értelmében ilyen földet nem kellett kijelölni. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is kifejtette, hogy a mezőga zdasági és az erdőgazdasági tevékenység, bár tartalmaz hasonló elemeket, de mégsem azonos, és azt hiszem, nem kell igen tisztelt képviselőtársamnak bizonygatnom, hogy nem is lehet azonos, mert a termőföldön minden évben megújuló termelés folyik, az erdőgaz daság pedig harmincszázhúsz évig terjedő időre szóló lehetőségeket teremt. A kettőt összetéveszteni tehát nem szabad, ezért a kárpótlási törvény 17.
