Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 18 (165. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - DR. VERES JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
4547 hogy ez bérnivellálódást eredményezhet. A bérek közeledését eredményezheti, mert ha a jóval képzettebb munkaerő a minimálbérnél csak alig többet keres, akkor az anyagi érdekeltsége csökkenhet. Azt hiszem, ez mindenki számá ra egyértelmű. Tehát a gazdasági növekedés ütemének jelenlegi szintjét végső soron csak akkor tudjuk jól megalapozni, ha a munkaerő képzettségi színvonala mellett jó érdekeltségi rendszer is működik az országban. A túlzott gazdasági növekedés a tőkeelemek túlkínálata révén is káros hatást válthat ki, ugyanis a kínálat robbanásszerű emelkedése ahhoz vezethet, hogy a projektek egy része rossznak minősülhet. Azt is figyelembe kell venni, hogy a monetáris politikát a jelentős növekedés esetén nehéz kézben tarta ni. A növekedéssel egy időben a monetáris és fiskális politika kellő összhangját biztosítani kell, mert ha ez hiányzik, akkor az infláció meglódulhat. Az infláció köztudottan az általános árszínvonal emelkedését jelenti. Ezt a fogyasztói árindex változásáv al fejezzük ki. A 2001. és 2002. évi költségvetési törvényjavaslat talán leggyengébb pontja, mint ahogy ezt már képviselőtársaim hangoztatták, a várható inflációs ráta megállapítása, pedig a fogyasztói árindexből következik a költségvetési törvényjavaslat sok más eleme. Ennek alapján határozzák meg például a bérek, a nyugdíjak várható alakulását. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a fogyasztói árindex csak részben megélhetési, költség típusú árindex; ez következik a fogyasztói árindex problémáiból. Ugy anis a fogyasztói árak csökkenését eredményezheti az, ha a vásárló egyes javaknál helyettesítést hajt végre, hiszen a fogyasztó áttérhet egy jobb minőségű termék fogyasztásáról egy rosszabb és alacsonyabb árú termék fogyasztására. Ez mérsékli ugyan az infl ációt, de rontja a fogyasztó megélhetési színvonalát és esetleg az egészségét is.