Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 5 (154. szám) - Rozgonyi Ernő (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Mikor vizsgálja ki a Pénzügyminisztérium, hogy törvényesen tartotta-e vissza az Országos Betétbiztosítási Alap a kötvénytulajdonosok több mint 10 milliárd forint követelését a Realbankban?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ROZGONYI ERNŐ (MIÉP):
453 alapul. Félreértés, hogy az OBA mint tulajdonos a felszámolás során a "D" kategór iába kerülve akadályozza a kötvényességi igények teljesítését. Az OBA nem banktulajdonosi helyzete miatt jogosult igényét a "D" kategóriában érvényesíteni azon a jogcímen, hogy a betéteseknek a törvény kötelező rendelkezése alapján kifizetést teljesített. A betétbiztosítási jogviszony alapján történt kifizetések pedig - mint követelések - a törvény erejénél fogva átszállnak az OBAra, és az OBA ezeket az igényeket köteles érvényesíteni. Az OBA akkor is köteles lett volna a betéteseknek kifizetést teljesíten i, ha tulajdonosként nem lép be a bankba, és ez esetben is a "D" kategóriába kerül. Tisztelt Képviselő Úr! Hadd mondjam azt, hogy ön sem mondta el az összes interpellációs kérdését, mert nem fért volna bele az időkeretbe. Sajnos az összes kérdésére én sem tudom elmondani a válaszomat. Hadd zárjam azzal - szeretném erről tájékoztatni mind a képviselő urat, mind a tisztelt Házat , hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálatot folytatott a kötvényesek panaszai alapján. A lefolytatott vizsgálat alapján megállapította, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének eljárása a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményével, illetve az ennek részét képező tisztességes eljáráshoz való alkotmányos joggal összefüggésben visszásságot nem okozott . Mindezek alapján kérem, hogy a válaszomat szíveskedjék elfogadni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem az interpelláló képviselőt, hogy elfogadjae a választ. ROZGONYI ERNŐ (MIÉP) : Államtitkár Úr! Köszönö m a választ. Valóban úgy tűnik, hogy közöttünk valami félreértés van, de hát azért él bennem a